Villáminterjúk helyi vállalkozókkal a válságról – 11. Jolán (61)

Az őstermelőtől való konyha/kamra feltöltés reneszánszát éli manapság – mindenki keresi az egészséges, saját receptúra alapján fejlesztett, termelők által közvetlen árusításból származó igényes finomságokat.

Jolánnal beszélgetek, akinek a férje méhész, így családi vállalkozásban, párjával foglalkozik méztermeléssel és eladással – mert 2009-ben úgy látták, hogy a méhészkedésé a jövő.

Az élelmiszereket előállító és értékesítő kistermelő fogalma 2006 óta létezik a magyar jogrendben. A regisztrált kistermelő egyébként lehet mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó is, amelyik adózási forma számára kedvezőbb. A vállalkozásotok hogyan működik?

Mezőgazdasági őstermelők vagyunk, bár én már a nyugdíjas éveimet töltöm egy ideje. Az élelmiszer-biztonság szempontjából mindegy, hogy valaki őstermelőként, vagy egyéni vállalkozóként végzi-e a munkáját.

Helyileg hol van maga a vállalkozás, hiszen ti itt éltek a Csepel-szigeten?

Kétlaki élet a miénk. Telephelyünk egy pici faluban van – Somogyban. Vásároltunk egy nagyon régi, elég rossz állapotú házat, felújítottuk: ez a bázis és tartozik hozzá kb. 1 ha terület, ahol a méhészet található. Sokat vagyunk lent, összességében több hónapot – hol együtt, hol csak a férjem. A párom a méhész, én apróbb munkafolyamatokba segítek be neki, de a pergetéseknél például mindig ott vagyok. Mondjuk ez is több mint 1 hónapot vesz igénybe a nyári időszakban.

Hogy néz ki egy munkaévetek? Melyik a legforgalmasabb és melyik a legcsendesebb időszak?

Tavasztól, késő őszig tart a méhészszezon. A téli időszakban otthon értékesítjük a mézet, ami szintén elképesztően sok háttérfeladatot ad. A nyári hónapok pangó időszakot jelentenek az értékesítés terén. Konkrétan a méhészszezon március végén kezdődik a méhek átvizsgálásával – hogyan élték túl a telet, van-e elég élelmük?

A méhészet rendkívül sok fizikai munkát és szakértelmet igényelés folyamatos jelenlétet. A méhcsaládokat fel kell készíteni a hordási időszakra és meg kell akadályozni a rajzást. Ezt úgy képzeld el, hogy folyamatosan kell „bölcsőzni” a családokat, és műlépet adagolni. Ez a folyamat 4 naponta ismétlődik az egész állománynál. Ennek ellenére lehetnek rajok és lehet menni fel a fára begyűjteni őket…  De egy lerajzott családtól már nem várhatunk mézet. Amikor május-júniusban sokan jelentik, hogy a kertjükben egy fán rengeteg méh jelent meg, na akkor rajzott ki egy méhcsalád egy közeli méhészetből. Ezt igyekszünk megakadályozni, de szinte lehetetlen elvárás, mert néha előfordul a legkörültekintőbb eljárás mellett is.

Mennyire lehet megélni ebből a vállalkozásból? Hány méh vagy kaptár kell ahhoz, hogy megéljen az ember?

Csupán a méhészetből nem tudnánk megélni, ehhez sokkal több méhcsalád kellene – kb. 150 méhcsalád, és legalább még 2-3 alkalmazott. Nekünk ennél azért kevesebb van.

A pandémia gazdasági hatásait érzékeltétek-e? Részesültetek valamilyen állami támogatásban?

Állami támogatást nem vettünk igénybe, mert a túlbonyolított eljárásokkal nagyon nehezítik a kistermelőket. Egyszerűen nem éri meg a procedúra és nagyon csekély maga a támogatás mértéke is. Viszont nincsenek gondjaink, mert az emberek érezhetően jobban odafigyelnek az egészségükre és folyamatosan vásárolják a termékeinket, főként a gyógymézeket. Keresett mostanában a bodorrózsa méz, és a levendulás gyógyméz: ami antibakteriális hatású, görcsoldó, gyulladás csökkentő, nyugtató, keringésjavító…Emellett csodálatosan finom 🙂

Hogy élitek meg a pandémiás időszakot?

A koronavírus megjelenése már a tavalyi évet is nagyon meghatározta, hiszen fontos volt, hogy nehogy elkapjuk a betegséget. Így a férjem már kora tavasszal lement a méhekhez és végig ott tartózkodott a külvilágtól elzárva, hiszen 1-2 hetes betegség is veszélyeztetné az egész éves bevételünket. Ha nincs, aki kezelje a méheket és elmaradnak a munkák, az csődöt okozhat minden szinten. Sajnos szinte beláthatatlan a járványidőszak vége – sajnos egyre nagyobb a káosz. Mi is az oltás felvételére várunk. Mivel nincs oltási terv, nem tudjuk mikor kerülünk sorra – pedig mi is úgy látjuk csak ezzel lehetne legyőzni ezt a vírust.

Kiemelt kép: Jolán saját fotója

Villáminterjúk helyi vállalkozókkal a válságról – 11. Jolán (61)

Pin It on Pinterest