Fordulóponthoz érkezett a társadalom: fenntartható-e az eddig elképzelt világunk és élt èletformánk? Vagy kényszerré válik a gondolkodásunk átformálása és elérkeztünk a passzív szemlélődés korának végéhez. A “gondoljuk újra!” napjait éljük, Pest megyében úgy, ahogy országosan, vagy akár globálisan.
Számomra a 2026-os év a fordulat éve minden szempontból. Másként kell tekinteni a jelen bázisaira, a fenntarthatatlan gyakorlatainkra úgy a politikában, mint a természeti kincseink felhasználásában, a honi vízügyi helyzetre – le kell számolunk a víznagyhatalmi illúzióval.
Meg kell értenünk a fenntartható életszemlélet alapvetését: élhető táj és turizmus csak az ökoszisztéma fenntartás mellett értelmezhető. Akkor mikor egyszavas szlogenekre nyitottá váló társadalomban kell egyszerre megérteni, hogy egyensúlyra kell törekedni hisz óriási energia a víz, de egyes területeken az árvíz, máshol meg épp a belvíz okoz problémát, ami egyben pont aranytartalék. Megint máshol vagy más szinten az aszály a probléma oka.
Egy nem vitás: mára a vízbiztonság nemzetbiztonsági kérdéssé vált.
A gazdaságban a vízmegtartásba történő beruházás éves terhe harmad annyiba kerül, mint a “nemcselekvés” ára.
A VÍZ ÉRTÉK-ké vált a mindennapjainkban.
Újra kell gondolnunk a szokásainkat, az értékeinket és bevált életszervezési folyamatainkat, mert semmi sem természetes. A cselekvővé, gondolkodó társadalom ébredése kényszerré vált.
Nem választható a jelen, ha élhető jövőt szeretnénk gyermekeinknek.
Furcsa, zaklatott időket élünk. Szent István korának feszítő kérdéséhez mérhető folyamatokkal kell a ma emberének is megbirkóznia. Élhetjük-e tovább az életet abban az ütemben, ahogy megszoktuk? Vagy megértjük, hogy számos illúzióval kell leszámolni és küzdünk a fenntartható-megmaradásért? Sokan hitték, hogy eltelhet még 20-30 év mire Magyarországnak napi szinten kell foglalkozni a klímaváltozás hatásaival – erre ránk törte az ajtót. Szemünk előtt alakul át a világ, ha része akarunk maradni, része kell legyünk az útkereső folyamatnak.
- Merre halad a világ?
- Mit tanuljunk, hogy érvényes legyen 10 év múlva?
- Lesz-e munkája a gyermekemnek?
- Bármikor robbanhat ki háború?
- Hová tűnt a víz az országból?
- Kinek fog jutni víz, ha nincs elég?
- Tudunk-e jobb, biztosabb jövőt ajánlani gyermekeinknek, mint amit mi kaptunk szüleinktől?
Elkövetkező éveink, évtizedeink a közös tanulásról fognak szólni:
- Válaszokat találni az új kihívásokra;
- Fenntartani, amit fenn lehet;
- Javítani, amin lehet;
- Megtartani, amit meglehet.
Szent Istvánt és művét azért is aktuális megidéznünk, mert személye a fenntartható fejlődés első hatékony képviselőjeként is értékelhető. Egyértelmű, hogy a fogalom mai ökológiai és gazdasági jelentése még nem létezett a 11. században, mégis az államalapító döntéssel a hosszú távú stabilitás, az erőforrás-menedzsment és a társadalmi igazságosság kérdéseire adott válaszai ma is értelmezhetőek.Politikáját szemlélve Szent István ma is egyik legpontosabb iránytűnk, hisz bölcs döntésének és teremtő akaratának köszönhető, hogy ma európaiként lehetünk magyarok – döntése biztosította a magyar nemzet fennmaradását az ezredfordulón.
Politikája a generációkon átívelő tudatos jövőtervezésről, a jövő generációk iránti felelősségről szól.
Ma is erről kell szóljon a cselekvő, tudatos politika. Mindannyian részesei vagyunk a feltartóztathatatlan változásnak: a globális fejlődés és a természet által érkezett kihívások megoldásában minden elhivatott politikusra és szakemberre szüksége van Magyarországnak.
Pest megye felkészül és nyitott erre a változásra. Az ország szívében fekvő megyénk szerkezete egyedülállóan ötvözi hazánk társadalmi, gazdasági, nemzetiségi és kulturális viszonyait. A gyűrűs szerkezet bevonzza, leképezi, átengedi és megtestesíti az ország sokszínűségét.
Pest megye aktívan bekapcsolódik az éghajlatváltozás kapcsán felmerülő kérdésekre történő válaszadó folyamatokba.
2017-ben létre hoztuk a Pest Vármegye Éghajlatváltozási Platformját. Az együttműködés célja, hogy Pest megye 187 települése, a közösségek, vállalkozások és civil szervezetek kezdeményezéseit támogassa, összefogja. A vízvisszatartás és a vízkormányzás, valamint a témában megismerhető jó gyakorlatok bemutatása visszatérő témája volt ezen üléseknek, így a Pest megyei önkormányzat vezető szerepet töltött be abban, hogy ezek a megoldások megismerhetőek és alkalmazhatóak legyenek más településeken is. Kiemelten
- 2019. október 4-én,
- 2022 december 1-jén,
- 2025. szeptember 23-án, valamint legutóbb
- 2026. július 7-én tartottunk olyan ülést, amikor a téma kiemelt szerepet kapott. Természetesen más fórumokon, projektek keretében is kiemelten foglalkozott a megye a témával (ld. https://epiteszforum.hu/a-danube-ruralscapes-projekt…).
A Platform üléseit azért említjük első helyen, mert azok nyilvánosak, az ott bemutatott jó gyakorlatok megismerhetőek, így bizonyítják, hogy Pest megye már 7. éve törekszik arra, hogy a korszerű vízgazdálkodás széleskörű elterjesztését támogassa. E tekintetben kiemelhető Püspökszilágy és térsége és az ott megvalósított projektek, például a LIFE LOGOS 4 WATERS (https://puspokszilagy.hu/life-logos/).
Pest megye Közgyűlése által elfogadott, hatályos területfejlesztési dokumentumok mindegyike kiemelt feladatnak tekinti a korszerű vízgazdálkodás, vízvisszatartás fejlesztését. Például Pest Vármegye Integrált Területi Programja 2021-2027 4 prioritásának 4. intézkedése (ld. https://pestvarmegye.hu/teruletfejlesztes/15).
A vármegyei szintű területfejlesztési dokumentumok mellett még külön felhívnánk a figyelmet a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács tevékenységére, mely szervezet keretei között Pest megye a további érintett megyékkel együtt támogatja a témában kiemelten érintett Homokhátság problémáinak átfogó megoldását. A Tanács általános tevékenysége mellett kiemelten támogatja vízvisszatartási mintaprojektek és tudományos tevékenységek támogatását is.
A Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács tagjaként, a vízügyi szervezetek nyitottak Pest megyével történő együttműködésre és a jó gyakorlatok átvételére. A témában érintett szervezetekkel együtt – nem kis részben a LIFE MICAC és LIFE LOGOS 4 WATERS eredményeire alapozva – sikerült elérni, hogy korábban nem látott kerettel olyan pályázati programokat írjon ki a kormányzat, még az idei év elején, amelyek a korszerű vízgazdálkodást támogatják. Kiemelten kezeljük a települési vízmegtartást, holtág-revitalizációt és természetalapú megoldásokat támogató „Zöld-kék infrastruktúra fejlesztések településeken” (KEHOP Plusz-2.2.1) konstrukciót, amelynek teljes lehívott keretösszege legkevesebb 70 milliárd lehet. Ennek a forrásnak a jogszabály szerint legalább 80%-át közvetlenül a víz helyben tartására és a problémák ökológiai megoldására kell fordítani.
A vízgazdálkodás konkrét egyedi fejlesztéseinek meghatározó forrása jelenleg a KEHOP Plusz. A „Vízkészlet-gazdálkodás, vízháztartási szemléletű vízrendezés” (KEHOP Plusz-1.2.11) kiírás mellett ilyen további forrás még a térségi programok – a klímaváltozás által leginkább sújtott kiszáradó területek (például a Dél-Homokhátság) vízháztartásának javítása – amire még az előző kormány önálló, többlépcsős vízvisszatartási csomagokat különített el a KEHOP Pluszból, amelyek teljes kerete a korábbi 105 milliárdról 218 milliárd forintra duzzadt. E döntés értelmében 26,4 milliárdot forintot fordítanak a kiszáradó Dél-Homokhátság vízháztartásának javítására a KEHOP Pluszból.
Pest megye Közgyűlése mindent megtesz annak érdekében, hogy a vízkormányzás és a vízgazdálkodás korszerű gyakorlata teret nyerjen, a helyi közösségek és a települések aktív részvételével. Bízunk abban, hogy a megyei önkormányzatok feladatai bővülnek ezen a téren, és az elmúlt közel egy évtized szerepvállalásához képest más módon és több eszközzel is tudjuk támogatni az előremutató projektek megvalósítását és széleskörű térnyerését – beleértve a téradatok és technológiai megoldások alkalmazását, illetve ezen adatok és megoldások hozzáférhetőségének megteremtését minden egyes megyei közösség számára.
Erre csak akkor van lehetőség, ha az új kormányzat átgondolja az önkormányzatokkal és a különösen a területi szintű (megyei) önkormányzatokkal kapcsolatos politikáját, és megteremti az aktívabb szerepvállalás feltételeit; figyelembe véve azt a tényt is, hogy előremutató mintaprojekteket lehet települési szinten megvalósítani, de vízgyűjtő szintű rendezés, a közösségek és megoldások összekapcsolása csak területi szintű koordináció mellett valósulhat meg.
Hiszem, hogy Magyarország jövője az alapjaink közös, érvényes újragondolásán múlik.
Ebben a munkában számíthattok rám: fenntartható jelenben, értékálló stratégiaalkotásban és jövőorientált iránykijelölésekkel végzem a munkámat. Májustól építem a Pest megyei kulturális alelnöki lábat: találkoztam a polgárőrökkel, zöld mozgalmi szakemberekkel, állatvédőkkel, hospice ellátásban dolgozókkal, ahogyan sérült gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel is. Nagy örömmel tapasztaltam polgármesterek és önkormányzati képviselők támogató megkeresését a közös gondolkodásra.
Felvettem a kapcsolatot az önkormànyzatokért felelős és a fenntartható fejlődésért felelős tanácsnokokkal.
Azt gondolom, hogy kihívásokkal teli időszak vár ránk – közösségeinkre. Minden teremtő és cselekvésre nyitott politikusra és szakemberre, pedagógusra és civil önkéntesre szükség van ebben a munkában.
A szemléletformáló gondolkodás első érvényes meghatározása az értékeink újradefiniálása kell legyen, hiszen felfoghatatlan kincs lett mára a víz. Minden tapasztalatommal, elhivatottságommal itt vagyok és katalizátora kívánok lenni a társadalom ébredésének a szemléletformáló irányok .terjedésének.
Várok szeretettel pártállástól függetlenül minden beszélgetésre, közös gondolkodásra, adott esetben cselekvésre nyitott civil szervezetet, önkéntest, kultúra és értékeink iránt érdeklődő Pest megyei lakost.
Nincs zöld politika, mert már nincs politika zöld irányok nélkül
Fotó: Börzsöny Klaszter