Villáminterjúk a válságról – 12. Anna (16), diák

Mosolyogva bólogat, amikor arról kérdezem, jobban szereti-e a digitális oktatást a normál oktatásnál. Persze a kép ennél sokkal árnyaltabb. Annak, hogy a diákok kényszerűségből az online térben élik életüket, vannak hátulütői is. Anna 16 éves, nagygimnazista Szigetszentmiklóson.

Hogyan változott meg az életed a digitális oktatás hatására?

Mióta digitális oktatásban tanulunk, több szabadidőm marad. Nem kell korán kelni, nem vesz el időt az iskolába való utazás és a hazaút, kevésbé vagyok fáradt estére. Sokkal jobban be tudom osztani az időmet és ami a felelősségvállalást illeti, sokat fejlődtem. Nem halogatom a feladatok megoldását, mindent időben megcsinálok.

Hogy haladtok a tananyaggal?

Jól haladunk, de ez most nagyobb erőfeszítést igényel, mint a normál oktatásban. Sokkal nehezebb a koncentrációmat fenntartanom, főleg történelem, irodalom, kémia és fizika órákon. A tanárnak is nehezebb fenntartania a figyelmet, ha nem kapcsoltatja be mindenkivel a kamerát. Probléma, hogy hiányzik a metakommunikáció. Digitálisan a tanár nem látja, ha valaki nem érti az anyagot. A normál órán könnyebb kérdezni is. Még mindig szokatlan számomra, hogy a többiek kamerán keresztül látnak és hallanak, ráadásul teljes csendben kell beszélni. A suliban legalább van alapzaj. Ezért inkább nem kérdezek, és szerintem ezzel a többiek is így vannak az osztályban.

Bár itthon mindenkinek van külön munkaállomása, mégis zavarjuk egymást. Gyakran előfordul, hogy benyitnak a szüleim, megbeszélni, mi legyen az ebéd és hasonlók. A macska is sokszor nyávog az ajtóm előtt, jelzi, hogy be akar jönni.

Használtok-e olyan eszközöket, módszereket a digitális oktatásban, amiket korában nem?

Több videós anyag van, ezeket szeretem. Szeretek csapatban dolgozni és sajnáltam, hogy erre tavaly tavasszal nem volt lehetőség. Mostanára viszont a Microsoft Teams bővült egy olyan új funkcióval, ami lehetővé teszi, hogy egy-egy csoport külön csatornán dolgozzon. Mivel nem hallják egymást a csoportok, nem is zavarják egymást. A dolgozatok is kreatívabbak lettek, főleg azért, hogy ne lehessen puskázni. Több az esszé és a már említett csoportmunka. Az órákat pedig lehet rögzíteni, így ha valaki nem érti az anyagot, vagy hiányzott az óráról, egyszerűen visszanézheti.

Mi a helyzet a készségtantárgyakkal?

Ezekből a tárgyakból nincs online óra, csak feladatokat kapunk. Probléma a testneveléssel van, amiből filmeket kell néznünk és kvízeket töltögetnünk. Könnyen ellustul az ember, főleg, hogy most edzésre sem tudok menni, mert bezárt az a sportközpont, ahová jártam.

Hiányoznak az osztálytársak?

Persze, nagyon is. Ez abból is látszik, hogy bár egész nap együtt vagyunk az órákon, mégis végigbeszéljük a napot online. Szoktunk online mozizni is esténként a Discord segítségével. Akinek erős gépe van, elindít egy filmet és megosztja a képernyőjét a többiekkel. Filmnézés közben beszélgetünk és nassolunk (nekem a pattogatott kukorica a kedvencem), mintha csak együtt ülnénk valamelyikünk szobájában.

Várod, hogy visszatérjen az élet a régi kerékvágásba?

A digitális oktatás jó dolog, a járvány után sem bánnám, ha fenntartanák. Viszont már egy éve nem láttam a rokonaimat, még a közelieket sem. Úgy tudunk vigyázunk a nagyszülőkre, hogy nem látogatjuk őket családilag. Csak anya és apa megy külön-külön a saját szüleihez, maszkban, csak a szükséges időre. Jó lesz, ha végre mindenki be lesz oltva és újra találkozhatunk. A barátokkal is jó lenne már személyesen is beszélni, ami most sem tilos, de inkább nem tesszük, vigyázunk a családjainkra. És jó lesz persze újra sportolni is, mert az is nagyon hiányzik.

Kiemelt kép: energepic.com fotója a Pexels oldaláról

Villáminterjúk a válságról – 12. Anna (16), diák

Pin It on Pinterest