Finnországban 115 éve, március 7-én kaptak a nők teljes körű választójogot elsőként a világon. Nem volt oly rég – emlékezzünk. Lányaink jövőjéért.
Az 1906-os parlamenti reform során MINDEN finnt teljes körű állampolgári jogokkal ruháztak fel és a társadalomnak ez tetszett: 1907-ben az országgyűlésbe 19 női képviselőt választottak. Ennek a folyamatnak köszönhetően mára Európában egyre több nőt választanak kormány- vagy államfőnek és működik. (Lásd pl: Németország, Litvánia, Észtország, Horvátország stb.)
Ahol a nők egyenjogúan vesznek részt a társadalom életében, és a férfiakkal közösen teremtik meg a valódi jóléti társadalmat, ott számtalan, addig kezeletlen szociális probléma megoldására irányítják a figyelmet pusztán azért, mert máshol vannak a hangsúlyaik és olyan sajátos pozitív tulajdonságokat, nézőpontokat is képviselnek, melyek a politikából eddig kimaradhattak: mint empátia, békés konfliktusmegoldás, az együttműködés előnyben részesítésére.
Hazai háttér:
1919. november 17-én nemzetgyűlési választójogot kapott minden magyar, aki 21. életévét betöltötte – bár a nők esetében az írni-olvasni tudást is kikötötték, biztos, ami biztos. Az általános, egyenlő és titkos választójog csak 1945-ben valósult meg.
Kiemelt kép: Pixabay/The Iqbal Nuril Anwar Collection