Villáminterjúk helyi vállalkozókkal a válságról – 10. Éva (60)

Interjúalanyom öt éve döntött úgy, hogy otthagyja az állami egészségügyet. Évtizedeken keresztül indult munkába hajnali öt órakor, s hogy alacsony fizetését kiegészítse, délután háromtól késő estig egy magánrendelőben is munkát vállalt.

Éva gyógytornász, saját rendelőt működtet Szigetszentmiklóson és döntését egyetlen percre sem bánta meg.

Már nem dolgozol az állami egészségügyben, így Téged nem érint az új jogállási törvény. Hallasz azért híreket, mit mesélnek a rendszerben maradt kollégák?

Az köztudott, hogy alacsonyabbak lesznek az ügyeleti és túlóra díjak és hogy nem lehet másodállást vállalniuk azoknak, akik aláírják a szerződést. Arról viszont kevés szó esik, hogy már a gyógytornászok is szerezhetnek tudományos fokozatot, amit viszont ebben az új rendszerben nem ismernek el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új jogviszonyban alacsonyabb fizetésért fognak dolgozni a tudományos fokozattal rendelkezők.

Sokat beszélgetünk arról a kollégákkal arról, vajon miért most és miért így alakítja át a kormány a rendszert. Azt a szándékot sejtjük az intézkedés mögött, hogy így terelik a magánegészségügy felé a betegeket, ahol kormányközeli cégek már alaposan bevásároltak. Az sem kizárt, hogy miután a kormány porig rombolja az egészségügyet, az elhibázott járványkezelésért majd az állami egészségügyet elhagyó orvosokat és nővéreket fogja hibáztatni.

Milyen hatással volt a járványhelyzet a tevékenységedre?

A betegek száma nem csökkent jelentősen, bár természetesen anyagi okok miatt néhányan elmaradtak. Most ugyanerre számítok. Három nap múlva, március 8-án újra zár az ország és ma már telefonált is az egyik betegem, aki fodrászként dolgozik, hogy le kell mondania az időpontját, mert nem lesz pénze gyógytornára járni. Ő az első, de nem ő lesz az egyetlen, akinek megreked a gyógyulása a Covid miatt.

A tavalyi ágykiürítések hatását egyébként erősen éreztem. Több olyan betegem is volt, aki kórházi rehabilitációra szorult volna, de idő előtt hazaküldték. Egyiküket egy súlyos baleset után úgy adták haza, hogy szó szerint csövek álltak ki a testéből és a kerekesszékből nem tudott felállni. A család és a beteg számára egyaránt emberfeletti küzdelem volt, míg a beteg felépült és újra megtanult járni.

Elárultad, hogy Te magad is mozgásszervi problémával küzdesz és műtét előtt állsz. Erre mikor kerülhet sor?

Állandó fájdalommal élek, bicegek, le sem tagadhatnám, hogy mozgásszervi problémám van. Csípőprotézisre van szükségem, de sorra maradnak el az ortopédiai műtétek. Az enyém februárra volt tervezve, akkor nem valósult meg, és attól tartok, még hosszú hónapokat kell rá várnom.

Kiemelt kép: Photo by Kampus Production from Pexels

Villáminterjúk helyi vállalkozókkal a válságról – 10. Éva (60)

Pin It on Pinterest