TISZTA SZÁNDÉK VITA – 6/12. Vasárnapi boltzár

Sorozatom 6. részében elemezzük a 2015-ös év szimbolikus ügyét, a vasárnapi boltzár folyamatát.

“Szabad vasárnap” (️2015. március 15. – 2016. április 23. )A vasárnapi boltzár a KDNP 2014-ben kezdeményezett törvénymódosítása volt. Lényegében megtiltotta a bevásárlóközpontoknak, és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek, hogy vasárnap nyitva tarthassanak. A KDNP-s javaslat célja az volt, hogy minimalizálja a dolgozók számát a hét utolsó napján. Ezzel a családok számára pihenőnappá tette volna a vasárnapot, gazdasági téren pedig a nagy üzletláncok forgalmát visszavetve a kisebb boltok forgalmát növelte volna. (Kivétel dohányboltok, gyógyszertárak, benzinkutak, az újság- és virágárusok, pékségek)A várt eredmény azonban elmaradt. Sőt az erről szóló népszavazási kezdeményezést is elengedték, akkora volt a társadalmi nyomás.

A folyamat

– 2014. december 16-án a Parlament elfogadta;
2015. március 15-vel lépett életbe (kiskapu, a piaccá minősítés);
2015 nyarán több kísérlet a törvénymódosítás visszavonására;
2015. nov. 13-án visszavonásról szóló népszavazási kísérlet;
2016. ápr. 11-én a törvénymódosítás visszavonása;
Egyértelmű meghátrálás volt a kormány részéről, hiszen a törvény hatálybalépését megelőző, azaz a 2015. március 14-i állapotot állították helyre mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan. Az ellenzéki képviselők amellett kardoskodtak, hogy emeljék a kereskedelmi dolgozók vasárnapi bérpótlékát 100 százalékra. Nem történt meg.
2016. április 24-én a legtöbb bevásárlóközpont nyitva volt;
2018. okt. 30-án a kormány tárgyalt a vasárnapi boltzár ismételt bevezetéséről a szakszervezetekkel… Azóta sincs visszavezetve.

A meghátrálás oka

Célt tévesztett a Fidesz KDNP-n keresztül levezényelt csodafegyvere: drámaian csökkent a Fidesz népszerűsége.

Hatása

A zárvatartás komoly hatással járt mind a vásárlók, mind a kereskedelemben dolgozók életére, de nem jó értelemben: a fogyasztók és a kisebb boltok életét egyaránt megnehezítette. A forgalom a nagyobb boltok és diszkontok felé terelődött, a kisboltoknak a kisebb értékű, sürgős és impulzív vásárlások maradtak. Továbbá feltorlódott a bevásárolni vágyó tömeg szombatra illetve péntekre – a bevásárlás megszűnt kikapcsolódás lenni.

Helyzetértékelés

A magyarok többsége továbbra is elutasítja a vasárnapi zárvatartást és a vasárnapi munkavégzés tilalma annyira megosztó kérdésnek bizonyult, hogy meghátrált a kormány és azóta is lebegteti ugyan a zárás visszavezetését, de lépni nem mer.

A vasárnapi boltzár időszakáról nemzetgazdasági szintű összesítés azóta sincs, így nem vonható le ma olyan következtetés, hogy a piaci átrendeződés megtörtént volna a kis cégek javára, és elérte volna a célját a törvényhozó. Továbbá nincs olyan adat, ami igazolná a kormány ez irányú várakozásait. Tény azonban, hogy mind a kisboltok száma, mind pedig a kisboltok alkalmazottainak a száma csökkent ebben az időszakban.

1 konkrét ruházati üzlet 7 hónap utáni mérlege:
7 hónap alatt, az előző év 450.000 fős forgalmához képest 400.000 főre csökkent. 50.000 fővel csökkent a forgalom.

Az intézkedés mérlege

– A vasárnapi boltzár nem mentette meg a kisboltokat;
– Javul a GDP a vasárnapi nyitvatartás miatt;
– A boltzár eltörlése kudarc;
– A teljesen eltörlés óriási fordulat az eddigi kormányzati állásponthoz képest, de politikailag logikus lépés, mivel a korábbi közvélemény-kutatások alapján a témában készülő népszavazást is elbukták volna.

Politikailag kockázatos, gazdaságilag pedig hibás döntés volt.
A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő volt az első 2 hónapban. A foglalkoztatottak száma viszont (amiben nemcsak az alkalmazottak vannak benne, hanem mindenki más, így a vállalkozók tulajdonosok, szövetkezeti tagok is) mintegy 10 ezerrel csökkent 2015-ben 2014-hez képest. És a KSH adatai szerint a kereskedelmi vállalkozások alkalmazottainak száma is több ezerrel csökkent a kis boltoknál (akik legfeljebb 4 alkalmazottat foglalkoztatnak). Az 5 főnél többet foglalkoztató kiskereskedelmi cégeknél azonban nem volt alkalmazotti létszámcsökkenés.

Az alkalmazott bére az egyik legnagyobb költsége a kereskedelemnek. A törvény bevezetésekor a leépítés a részmunkaidősöknél elkezdődött, de a teljes munkaidősökhöz a munkaerő mérleg egészét nézve nem igazán nyúltak a kereskedők.

Konklúzió

Kinek volt jó? Összességében senkinek.
Miért volt rá szükség? Tesztelni a társadalom tűrőképességét.
Tanultunk belőle? Április 3-án leszámolhatunk a hatalmi gőg politikájával.

Látnunk kell, hogy a Fidesz rugalmasan reagál a társadalmi befeszülésekre, ha arcvesztés nélkül megteheti. Legyen az internetadó, vasárnapi boltzár vagy olimpia: ahol támadási felület keletkezik, ott inkább kihátrál és nem bocsátkozik harcba. (Különösen, ha nem ő vezeti elő. Itt a KDNP vitte el a balhét.)

2022 áprilisában lesz esély szavazatoddal a normalitást támogatni és visszavezetni Magyarországot arra az útra, ahonnan 2010-ben letértünk.
Kormányváltás. Április 3.

——————————————————-

Zárásképp:
A Fidesz, Orbán és a NER legeslegfőbb bűne, hogy szétroncsolták a társadalom szövetét. A kétharmaddal való gátlástalan visszaélés egyik fő eleme az államberendezkedés megváltoztatása: hamis jelszavakkal, valódi népszavazást mellőzve, kommunikációnak álcázott mérhetetlen nemzeti konzultációkkal fellazították az addig stabilizálódott államberendezkedést, társadalmi kiegyezést és közhangulatot. A fejekben és szívekben okozott kár súlya szinte felfoghatatlan, helyrehozhatatlan pár év alatt. Generációkon átívelő, akár évtizedekig tartó következetes munka lesz felülírni az orbáni gyűlöletgeneráló kódokat és az értelmes párbeszédre nyitott társadalmat felébreszteni.

TISZTA SZÁNDÉK VITA – 6/12. Vasárnapi boltzár

Pin It on Pinterest