TISZTA SZÁNDÉK VITA – 2/12. A Költségvetési Tanács bedarálása

A 2011. sötét ügye a Költségvetési Tanács (KT) bedarálása, mivel első elemétől az utolsóig mutatja a NER destruktív irányait.

Ráadásul a bedarálás szándéka megvolt már 2010-ben is, de a rombolásban “még” rutintalan Fidesz hibázott (pontatlanul fogalmaztak) és így átcsúszott 2011-re.
Számomra a KT bedarálásával leplezetlenül vállalták a teljhatalmi irányváltást. És még csupán 2010-11-ben járunk. Scheiring Gábor, az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője már akkor az “egyik legszégyenletesebb politikai színjátéknak”nevezte. A kitűnő szakemberek hadát foglalkoztató és tekintélyes KT 2011-től az Orbán-kormány készséges kiszolgálója lett, utat nyitva az ország kifosztásának.
Számomra ezzel a nyílt támadással indul a gesztusok nélküli, kisstílű, felvállaltan gátlástalan kormányzás időszaka.

A 2010-es ogy. választások: több mint 2/3-os Fidesz-KDNP győzelem utat nyitott az ország átszabása előtt. Tehettek volna jót is, de nem így döntöttek.
Az útválasztás első állomása a NER – kiépítése.
A 2. állomás a Költségvetési Tanács bedarálása.
Számomra ez a legfájóbb ügy 2011-ből.

Háttér
Kopits György 2011. február 8-ával mondott le a KT elnöki tisztéről, a személye iránti bizalom megszűnése miatt. Bár az Országgyűlés 2010. decemberében döntött arról, hogy megszűnik megbízatása, Kopits Györgyöt, a KT akkori elnökét azonban nem a köztársasági elnök nevezte ki, hanem az Országgyűlés választotta meg, így a pontatlan megfogalmazás miatt a törvény nem tette visszahívhatóvá.
Kopits György így önmaga mondott le azt kiemelve, hogy a 2010. december 31-e előtti KT és a 2011. januárjától működő új KT között semmilyen szempontból sincs tartalmi jogfolytonosság.
Lefordítva: a 2011 utáni KT kirakat intézmény. Mai napig.

A KT (Költségvetési Tanács)Az állami költségvetés készítési folyamatát felügyelő független (!) testület, 2009-től. Magyarország és az IMF közt kötött szerződés része volt a KT felállítása, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság után. Létrehozását évek óta sürgette a Fidesz. A KT-nak elvileg nincs vétójoga, feladata, hogy tekintélye súlyával őrködjön az állami költségvetések átláthatósága felett. A háromtagú Tanács komoly szakmai apparátussal látott munkának. A második Orbán-kormány először a KT szakmai apparátusának fenntartási költségeit vonta el, majd a tagokat és 2010. december 31-én, 2011. február 8-i hatállyal az elnököt mentette fel.

Röviden, a szándék útja
– 2009. Fidesz sürgetésére létrejön a Költségvetési Tanács. Célja: bekorlátozza az MSZP-kormány működését. A Gyurcsány-kormány ezt elfogadja, és a konzervatív, jobboldali Kopits György személyét egyhangúlag támogatja a KT élén.
– 2010. Fidesz kormányra kerül. Célja felborítani az államháztartási hiányt. Költségvetési Tanács ellenáll, indul a KT bedarálása.- 2010. december – Költségvetési Tanács felszámolása
– 2011. január, Kopits György Fidesz nyomásra beadja a felmondását.
– 2011. január – új Költségvetési Tanács jogfolytonosság és jogkör nélkül a NER 3 fős látszattestülete.
Hol van itt a tiszta szándék?

Mit ígért a 2011-es költségvetési vitában Orbán?
“Szerkezeti reformokat hajtunk végre, minek eredménye az lesz, hogy 2014-15-re 70% alá kerül az államadósság szintje” (OV)
Ma 42 ezer milliárd Ft a magyar államadósság. Történelmi csúcs.
Az MNB friss jelentése alapján, a GDP-arányos adósságmutató tekintetében a magyar állam adóssága a 2011-es adatokhoz hasonló – ekkor még javában tartott Orbán Viktor államadósság elleni harca.

Kopits György a lemondásra kényszerített KT elnök reakciója:
“a 2011-es költségvetésben a 3% hiánycél tartását a magánnyugdíjpénztári befizetések átcsoportosítása teszi lehetővé. Ezt az összeget vagy elkölti a kormány, vagy államadósság törlesztésre fordítja, de mind a kettőt nem lehet csinálni” – figyelmeztetett a Költségvetési Tanács elnöke.

Nemzetközi kitekintő
Hogyan látta a KT bedarálásának következményeit a nagyvilág? Azt tudni kell, hogy jó pár ügy és hatás, 2012 és 2013-ra érett be és akkor lett egyértelmű, hogy KT 2011-es felszámolásának mi volt a valódi célja”
A The Wall Street Journal (WSJ) amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadásában (2013. március 28.) a magyar alkotmánymódosítást és gazdaságpolitikát keményen bíráló véleménycikket jelentetett meg Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke tollából. Kopits szerint – aki akkor a washingtoni Woodrow Wilson-intézetben tudományos tevékenységet végzett – “Magyarország megérdemelt bírálatban részesült külföldi kormányok és az (EU) részéről a módosítás miatt. Különösen zavarónak az a változtatás, amely gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházza fel a parlamentet az alkotmánybíróság döntéseinek felülvizsgálatát illetően.” Ezzel ugyanis – fejti ki – Orbán Viktor miniszterelnök a fegyelmezett kétharmados parlamenti többség irányítása révén alkotmányos túlhatalmat, tömeguralmat gyakorolhat. “Ez olyan kormányzatra utal, amelyben a többség képes elragadni a lakosság maradék részének a jogait.”
A Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilap Világvége hangulat Magyarországon címmel közölt elemzést az online kiadásában: “Miközben egész Európa Ciprusra figyel, Orbán Viktor tovább alakítja át országát, amely így Európa legnagyobb problémájává válik politikailag és gazdaságilag is…. Az alkotmánymódosításoknak egyetlenegy haszonélvezője van: maga Orbán Viktor, aki az alaptörvény változtatásaival folytatja a demokrácia leépítését”. A gazdasági hetilap szerzője hangsúlyozta: az Európai Uniónak “nyomást kellene gyakorolnia” a kormányra, amely a gazdasági problémák miatt “a falhoz szorult”.A
Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilap “Magyarország megvédi a laza pénzpolitikáját” címmel közölt beszámolót, amelyben a szerző, Michaela Seiser a kamatdöntő üléseket követő sajtótájékoztatók megszüntetésével kapcsolatban :”közgazdászok aggódnak a monetáris politika átláthatóságáért”.
A katari csatorna, al-Dzsazíra Orbánt a szaúdi milliárdoshoz, az ukrán üzletemberhez és az ecuadori államfőhöz hasonlította. “Mi a közös a szaúdi milliárdosban, az ukrán üzletemberben, egy izlandi bankban, a magyar miniszterelnökben és az ecuadori államfőben?” – tette fel a kérdést az al-Dzsazíra. A válasz az volt, hogy “valamennyien gyűlölik a tényfeltáró, oknyomozó újságírókat és félnek tőlük.”

Orbán Viktor a külföldi bírálatokat azzal hárítja egyébként ma is, hogy a magyar nép szuverenitását kérdőjelezik meg a bírálatokkal, és bevádolja az Európai Uniót, hogy gyarmatként bánik Magyarországgal. Helyi kritikusait, az ellenzéket pedig árulónak bélyegzi. Ismerős?

Kopits György
Amerikai-magyar közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2009–2011 között a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Kutatási területe az állami pénzügyek. Jelenleg a washingtoni Woodrow Wilson International Center for Scholars szenior kutatója. Kopits György vezette be a nemzetközi közgazdasági irodalomba Magyarország példáján a „fiskális alkoholizmus” fogalmát. Ezt az olyan államokra használják, amelyek nem képesek leszokni az államháztartási túlköltekezésről…
A Kopits György által vezetett Költségvetési Tanács bedarálásával az árulás korszaka indult el, hiszen azt a konzervatív, polgári értékrendet képviselő Kopitsot állította megalázó módon félre, akit az MSZP-kormány ellenőrzésére ellenzékből alkalmasnak talált.
Hol volt ebben a folyamatban a tiszta szándék?
Én nem találtam…

És egy riasztó érdekesség
“A KT a következő választások árnyékában sajnos kormánybuktató tényező is lehet a jövendő „köztársasági” elnökkel karöltve… Az Alaptörvény ugyanis azt írja elő, hogy “az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetési törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.” Továbbá amíg az államadósság ezt a mértéket meghaladja, az Ogy csak olyan költségvetést fogadhat el, amely ennek GDP-arányos csökkentését tartalmazza. Ettől csak különleges jogrend idején térhet el. (Jelenleg ez teszi lehetővé a nyakló nélküli költekezést.)
A költségvetési törvény elfogadásához a fenti szabály betartása érdekében a KT előzetes hozzájárulása szükséges. Vagyis a KT visszadobhatja a következő évi költségvetést. Ha pedig az Országgyűlés ezt március 31-ig nem fogadja el, a köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést.
Ez a világon szinte egyedülálló jog a KT kezében normál körülmények közt is okozhat problémát, az áprilisi kormányváltás esetén előre vetíti, hogy az Orbánhoz hű KT-az államfővel (Novák Katalin) valósággal túszul ejtheti a más színezetű kormányzó többséget. Talán nem véletlen, hogy a kormány szórja most a pénzt, aminek következtében egy demokratikus kormány lehetetlen helyzetbe kerülhet, ha ígéreteit be akarja tartani” Bak Mihály, Népszava

Mit gondoltok? Lesz súlya kormányváltáskor a KT-nek?
Szerintem igen. ——————————————————-

Zárásképp
A Fidesz, Orbán és a NER legeslegfőbb bűne, hogy szétroncsolták a társadalom szövetét. A fejekben és szívekben okozott kár súlya szinte felfoghatatlan, helyrehozhatatlan pár év alatt. Generációkon átívelő, akár évtizedekig tartó következetes munka lesz felülírni az orbáni gyűlöletgeneráló kódokat és az értelmes párbeszédre nyitott társadalmat felébreszteni.

Mit várok tőletek, civilektől?
Légy tudatos állampolgár! Írd össze a TE 12 ügyet tartalmazó listádat.
Szánj pár percet arra, hogy végiggondold miről is szavazunk 2022 áprilisában!
Köszönöm,
Teodóra

TISZTA SZÁNDÉK VITA – 2/12. A Költségvetési Tanács bedarálása

Pin It on Pinterest