Sorozatom 11. részében elemezzük a 2020-as év szimbolikus ügyét, a választási törvény módosítását.
Ha emlékeztek, 2020. novemberében a parlament megszavazta a választási törvény módosítását, amelynek értelmében az addigi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amelyek országos listát akarnak állítani. A Fidesz eredetileg 50-re növelte volna (kilenc megyében) a listaállításhoz szükséges jelöltek számát, de Volner János javaslatára végül tovább emelték ezt, a körzetek kétharmadára. A módosítás így közös listára kényszerítette az ellenzéki pártokat, amelyek azért ekkorra már amúgy is nyitottak voltak erre.
Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és a fővárosban – legalább 50 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Addig 15% támogatás járt azoknak a listát állító pártoknak, amelyek legalább 27, de maximum 54 körzetben állítottak jelöltet. Az indoklás szerint a szigorításra azért van szükség, hogy a valós támogatottság nélküli törpepártok ne állíthassanak országos listát a támogatásokért.
A magyar választási rendszerről általában
A rendszerváltás óta vegyes szisztéma működött, amelyben minden választópolgár két szavazattal rendelkezik. Az egyik szavazat a többségi egyéni választókerületek egyikében, egy jelöltre adható le, a másik zárt pártlisták valamelyikére. A két szavazat csak a legfelsőbb szinten kapcsolódott, az országos listán keresztül, töredékszavazatok tekintetében. A listás mandátumok kiosztásánál 1994 óta – egy viszonylag magas – 5%-os explicit választási küszöb volt meghatározva: közös lista állításkor két induló esetén 10%, három vagy annál több párt esetén 15%.️
Kapcsolt módosítók
– Noha a törvényalkotási bizottságban a kormánypárti képviselők is támogatták azt az ellenzéki módosító indítványt, amely a Pest megyei egyéni választókerületek létszámbeli aránytalanságán próbált javítani, a zárószavazáson már ellene voksoltak, így ezt nem fogadta el a többség.
– A kilencedik alaptörvény-módosításról is szavaztak. Aminek elfogadásával bekerült az Alaptörvénybe, hogy:
“Az anya nő, az apa férfi.
– “Beleírták az alkotmányba azt is, hogy a közfeladatot ellátó alapítványokhoz csak kétharmados többséggel lehet hozzányúlni (így akár megszüntetni azokat). És ez volt a valódi cél, hiszen így az “Anya nő, az apa férfi” szlogen takarásában komoly állami vagyonokhoz juttattak szervezeteket. Amiket többnyire kormányközeli kinevezettek, esetleg kormánytagok vezetnek. A hivatalos indoklás szerint azért volt szükséges a lépés, hogy „alaptörvényi védelemmel” rögzítsék az alapítványok kormánytól való függetlenségét, és hosszú távú stabilitást biztosítsanak nekik a közfeladataik ellátására. Persze. Tiszta szándéktól vezérelve…
Ezzel egy kormányváltás után sem lenne könnyű bolygatni az alapítványok vezetőit vagy a szervezetek vagyonát.
A legfontosabb változások 2010-hez képest:
• A parlament létszámának csökkentése.
• A választási bizottságok átalakítása• Kétfordulós helyett egyfordulós rendszer.
• A területi listák megszüntetése.
• Jelöltállítási szabályok változása.
• A töredékszavazatok rendszere.
• Az egyéni és listás mandátumok arányának változása.
• Alapvetően új kampánytámogatási rendszer.
Zárójeles megjegyzés:
A parlament létszámának csökkentéséről jó, ha tudjuk, hogy a képviselők számának csökkentése régi, évtizedes vita. Amelyből a 2010-es választások utáni törvénymódosítás útján lett valóság. Az addigi 386 mandátumból hivatalosan 199 lett. És sokan ennek örültek, de a kisebb parlament nem hozott olcsóbb államot: a képviselői létszám ugyan csökkent, de az államtitkárok létszáma felduzzadt. Egyébként is: nem baj, ha sokba kerül a parlament, amennyiben jó, szakmailag magas színvonalú törvényeket alkot.
Mi volt a választási törvény módosítás célja?
Az 50 jelöltes limitet a kormány azzal magyarázta, hogy tényleg csak a “valós támogatottságú” pártok indulhassanak, de a két listát állítani akaró ellenzéki összefogásnak próbáltak keresztbe tenni.
Így az ellenzéki pártoknak el kellett vetni a két listás indulást. (Addig minden választókerületben egy közös jelöltet indítottak volna, a lista kérdésében viszont megosztottak voltak, a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listát akart, míg a Jobbik, a Momentum és az LMP inkább vonakodott ettől.)
Vélemény:
“A különféle ellenzéki szavazók talán könnyebben el is fogadják a közös listát, hiszen még azt is mondhatja az ellenzék, hogy Orbán Viktor kényszeríti erre a megoldásra” Török Gábor politikai elemző.És így lett. A kényszer segített a teljes egység létrehozásában. Ma már elmondhatjuk, hogy Orbán elszámolta magát.
KAMUPÁRTOK:
A legtöbb elemző úgy vélte, hogy a törvényjavaslat nem alkalmas a kamupártok megfékezésére. És tényleg. Hiszen azok nem valós politikai célok megvalósítása miatt, csupán az állami támogatás megszerzéséért állítanak pártlistát. A lista fontos, hiszen arra is szavazhatnak a választók, ott számolják a töredékszavazatokat és így jár csak a több százmilliós állami kampánytámogatás. SŐT. Vélhetően nem lehet annyira rossz jelölt, akire nem szavaznak emberek, így, ha egy kamupárt el tud indulni – károkat mindenképpen tud okozni az ellenzéknek.
A választási törvény módosítgatásának igénye azt mutatja, hogy aki mást gondol a világról, mint a Fidesz, annak szerinte nincs helye Magyarországon. És azt, hogy Orbán már a saját maga által, saját magának írt választási rendszerben sem érzi biztonságban magát. A hivatalos indoklás szerint a kamupártok ellen léptek fel “óvatosan”, valós cél volt viszont bekavarni az ellenzéki egyeztetésbe. Ez a módosítás 1.5 évvel a választás előtt egy színtiszta hatalomtechnikai trükközés. Azért született, hogy megvalósítsa azt, amit a kormányoldal már korábban is vizionált: az ellenzék, ha az egyéni választókörzetekben mindenhol egy jelöltet akar állítani, csak egy közös listán indulhasson a választáson.Tulajdonképpen köszönjük meg nekik. Azt hitték, elbukjuk a közös indulást…
2022 áprilisában lesz esély szavazatoddal a normalitást támogatni és visszavezetni Magyarországot arra az útra, ahonnan 2010-ben letértünk.
Kormányváltás. Április 3.