Kiút a pandémiából – A biológus válaszol

Az SARS-COV-2 nevű vírus 2020 február-március óta van jelen az életünkben Magyarországon. Napi szinten találkozhatunk a vírus terjedésével kapcsolatos információkkal a különböző online és offline felületeken, a korlátozások pedig jelentősen megnehezítik a mindennapjainkat.

Teljesen természetes jelenség, hogy elfáradtunk ebben. Az angolban van erre egy nagyon jó kifejezés a “pandemic fatigue”, ami magyarra fordítva, pandémiás fáradtságot jelent, sokan ezt élik meg manapság. A kormány és a kormányközeli média sokszor felemás, vagy egymással ellentétes információkat közöl, de a járvány elején még a WHO sem volt következetes. Így várható volt, hogy a járvány elleni intézkedések helyességébe és a védekezés szükségességébe vetett bizalom csökkenni fog. Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben csak olyan szakemberekre hallgassunk, akik valóban jártasak a témában, ezért megkerestem egyet, akinek a leggyakoribb kérdéseket tettem fel.

Az első kérdés a korlátozásokkal kapcsolatos: új szabályok között kell élnünk, ez pedig jelenleg nagyon sok bonyodalmat okoz az életben. Miért szükségesek az óvintézkedések?

A COVID-19 nevű megbetegedés okozta problémák közül az egyik legnagyobb az egészségügyi és intenzív ellátásra szorulók magas száma. A járvány terjedését azért érdemes védekezéssel lassítani, hogy ne kerüljön egyszerre túl sok beteg a kórházakba, veszélyeztetve ezzel az ellátást a kapacitáskorlátok és a dolgozók túlterheltsége miatt. A másik gond, hogy a pozitívat tesztelt egyének körülbelül 10%-a (akár tünetes, akár tünet nélküli pozitívat tesztelt volt), szenvedhet hosszabb távú hatásoktól, melyet a vírus okozott bennük, ezek nem minden esetben helyrehozhatóak.

Mit tehet az egyén? Hogy védekezhetünk mi, átlagemberek a hétköznapokban? Mire kell odafigyelnünk?

Jelenlegi helyzetben a védekezés legjobb útjai az unásig ismételtek: a helyes és gyakori kézmosás, higiénia, a szociális távolságtartás és a maszkhordás. Ezek közül a maszkviselést övezi a legtöbb tévhit. A pandémia kezdetén a hivatalos források – szakmailag hibásan – azt hangsúlyozták, hogy a maszkviselés felesleges. Tették mindezt azért, hogy az emberek ne vásárolják fel az egyébként szűkös maszk készletet (mint az történt pár héttel később a liszttel és a vécépapírral). A maszkviselés fontosságát azóta több kutatás is igazolta. A maszkok lassítják több kórokozó, köztük a SARS-COV-2 terjedését is, még az otthon készült pamut verziók is, amennyiben kétrétegűek. Nagyon fontos tudni, hogy a maszk nem a viselőjét védi, hanem a környezetét. Kilégzésnél, beszédnél sok mikroszkópikus méretű cseppecske távozik, melyek szállító közegei lehetnek a vírusnak, ezeket a cseppeket fogja fel az arcmaszk. A hordozó egyén nem biztos, hogy tünetes beteg, de fertőzőképes lehet, így magunk sem tudhatjuk azt, hogy terjesztői vagyunk-e a kórokozónak, jobb tehát ha védjük a környezetünket.

Ezeken kívül nagyon fontos, hogy kerüljük a zsúfolt, zárt tereket, ha ez nem megoldható, akkor viszont a legfontosabb, hogy ilyen helyeken mindig viseljünk maszkot, valamint az, hogy olyan emberekkel se legyünk engedékenyek a kényelmünk miatt, akik nem élnek életvitelszerűen velünk.

Mit gondolsz, meddig kell így élnünk, mikor kaphatjuk vissza a mindannyiunk által vágyott normális életünket?

A járvány végét a nyájimmunitás jelenti, amennyiben ennek eléréséig nem jelennek meg olyan vírusváltozatok, melyek ellen nincs védettségünk. Ha az emberek 60-70%-a megkapja a védőoltást, akkor a vírus terjedését meg tudjuk állítani. A nyájimmunitás elérésének egyetlen etikus útja a vakcináció. Az Európai Unió eddig két oltást fogadott el sürgősségi felhasználásra, mindkettő új típusú, modern, biztonságos oltóanyag. Mindkét vakcina Karikó Katalin, magyar származású biológus több tíz éves kiváló munkáján alapszik. Az oltással kapcsolatban is rengeteg hamis, pánikkeltő állítás terjed. A legfontosabb talán azt tisztázni, hogy a tévhitekkel ellentétben az oltás nem képes változtatni az emberi génállományon.

Sok helyen olvasható, hogy oltott ember is fertőz és az sem biztos, hogy az immunitás tartós lesz. Akkor miért szükséges mégis az oltás, mire jó tulajdonképpen?

Az oltás biztos védelmet nyújt a súlyos állapotok kialakulása ellen. Azt viszont, hogy a terjesztés ellen is védelmet nyújt-e, még nem tudhatjuk, mivel az oltott emberek utánkövetése még zajlik. Az oltás úgy működik, hogy megmutatja a vírus egy pici részletét az immunrendszernek, mely erről később, mikor találkozik a kórokozóval, felismeri azt. A legyengített kórokozókat tartalmazó oltásokhoz képest, melyek esetében az immunrendszernek kb. két hétre van szüksége a védekezés kifejlesztéséhez, és ez idő alatt akár galibát is okozhat a szervezetben a vírus, a koronavírus elleni vakcina esetében hamarabb, már napok alatt megtörténik a védekezés kifejlesztése. Azt viszont még nem tudjuk, mennyi idő telik el, míg a szervezet riadóztatja az immunrendszert, és hogy meddig képes a légutakban tünet nélkül jelen lenni a vírus oltott emberben. Arra sincs még egyértelmű válasz, hogy az oltott személy fertőzhet vagy sem. A védettségről – az állatkísérletekben szerzett tapasztalatok alapján – több szakember gondolkodik pozitívan, azaz, úgy vélik, hogy tartós lehet, néhányuk szerint viszont emlékeztető oltás lesz szükséges. A fenti kérdésekre irányuló vizsgálatok befejeztéig érdemes az oltás felvétele után is maszkot viselni.

Az oltással kapcsolatos döntésnél az egyén védelme és a társadalmi felelősség kérdése esik latba. Jelenlegi tudásunk alapján a betegség kockázatai gyakoribbak és súlyosabbak, mint a vakcinák kockázatai, ezért az oltás felvétele az egyén részéről racionális döntés. Másrészről vannak olyan beteg embertársaink, akik oltás által nem szerezhetnek védettséget, őket védené az előbb említett nyájimmunitás. Minél tovább hagyjuk a vírust a társadalomban, annál tovább másolja önmagát a mi sejtjeink segítségével. És van egy jelentős kockázati tényező is: az, hogy hibázik. Az ilyen hibákat hívjuk mutációknak. Ha lehetőséget adunk a vírusnak a mutációra, úgy is megváltozhat, hogy már az oltott ember sem lesz védett ellene, mert egy olyan változat jelenik meg, ami ellen nem fejlesztett bennünk védelmet a vakcináció. Emellett a vírus fertőzőképesebbé is válhat mutációk útján.

Ennek a helyzetnek gazdasági és lelki nehézségei egyaránt vannak. Ezt immáron egy éve mindenki a saját bőrén érzi, teljesen természetes, hogy már hallani sem akarunk róla. Mit javasolsz azoknak az embereknek, akik pandémiás fáradtságot élnek át, hogyan lehet ezt jól kezelni, javítani a feszült légkörön?

Fontos, hogy aktívak maradjunk még akkor is, ha otthonról dolgozunk. Ennek az egyik legjobb módja az egyéni testmozgás. A mentális épségünkre is figyelni kell, hasznos a meditáció és a pihenés. Nem árt redukálni a közösségi médiafelületeken eltöltött időt. Felesleges stresszfaktor, főleg azért, mert rengeteg téves, pánikkeltő és egymásnak ellentmondó információt sugároz.

Kiemelt kép: Photo by Artem Podrez from Pexels

Kiút a pandémiából – A biológus válaszol

Pin It on Pinterest