A védőoltások haszna

A modern orvoslásnak köszönhetően az elmúlt 50 évben számos addig halálos kimenetelű betegség vált gyógyíthatóvá vagy legalább kezelhetővé. Érzékletes példa, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelemben a TISZTA IVÓVÍZ-hez való hozzáférés mellett a védőoltások hozták a legnagyobb áttörést!

Természetesen az emberi életminőség világháborúkat követő döbbenetes javulásához a higiéniai viszonyok fejlődésével, az antibiotikumok elterjedésével és a jobb minőségű táplálékkal együttesen járultak hozzá.

A Yuval Noah Harari történész-gondolkodó fogalmazta meg a pandémia kirobbanása után, hogy míg a pestisjárványok idején a világnak fogalma sem volt, mi okoz járványt, miként lehet megállítani, addig ma a fejlett tudományos háttérnek köszönhetően teljes fegyverzetben áll a tudomány a kórokozók pusztításával szemben – nem vagyunk tehetetlenek. Az 1918-19-es spanyolnátha-járvány során a vírust nem sikerült azonosítani, oltóanyagot kifejleszteni vagy a terjedést megakadályozni.

A koronavírus-járvány ehhez képest villámgyors megoldásokat hozott: 2019. utolsó hónapjaiban sejthető volt, hogy világjárvány előtt állunk. 2020. január 10-re a tudósok izolálták a vírust, és publikálták a kutatási eredményeket. Pár hónapos tétovázást követően sikerült lelassítani és megállítani a fertőzési láncot. Kevesebb mint egy éven belül pedig már az oltóanyagok tömeggyártása is megkezdődött. Végül is ez a modern orvostudomány sikertörténete lenne, ha nem szól közbe a politika…

Sajnálatos, hogy a pandémia drámai elhúzódása miatt ma negatív előjellel emlegetett védőoltások valójában a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedések. Évente akár milliók életét mentik meg, arról nem beszélve, hogy sokakat óvnak a múlt században még kezelhetetlen tartós testi fogyatékosságtól. Az oltásoknak köszönhetően a himlő (kb. 300 millió embert ölt meg a XX. században) mára teljesen eltűnt, a járványos gyermekbénulás pedig a fejlett világban teljesen visszaszorult.

A felfoghatatlan jelentőségű sikerek ellenére a fertőző betegségek tovább tombolnak a fejlődő országokban, a WHO szerint milliós nagyságrendben követelnek emberéletet. Ráadásul az éghajlatváltozás és a globális népességnövekedés teret ad eddig ismeretlen fertőző betegségek megjelenésének is. Így a kutatómunka és az új típusú (3. generációs) vakcinák kifejlesztése elengedhetetlen a fertőző betegségek féken tartása érdekében.

Magyarországon a nemzeti védőoltási program nemzetközi összehasonlításban is példaértékű – vigyáznunk kell rá! Mint ismeretes, 1953-ban alakították ki az életkorhoz kötött kötelező oltási rendet, azóta kap minden gyermek csecsemőkorától védőoltásokat – ezzel fenntartva a nyájimmunitást. Az átoltottsági ráta 98% feletti, és összesen 13 betegség ellen kapnak államilag finanszírozott védelmet a magyar gyermekek: tuberkulózis, szamárköhögés, torokgyík, tetanusz, gyermekbénulás, rubeola, mumpsz, kanyaró, Hepatitis B, humán papillómavírus, pneumococcus, Haemophilus influenzae B baktérium, bárányhimlő.

A magas átoltottságnak köszönhető nyájimmunitás mindannyiunknak fontos, hiszen ezzel a környezetünkben élő oltatlanokat:
– a még nem oltható gyermekeket,
– időseket,
– immunhiányos állapotban élőket (pl. szervátültetésen átesettek, kemoterápiában részesülők)
is védjük!

Ahogy Európa, úgy Magyarország népessége is idősödik, és az emberek egyre nagyobb része válik fogékonnyá az akár végzetes kimenetelű, de védőoltással megelőzhető fertőzésekre. Amíg a gyógyszerekkel rendszerint betegségeket kezelünk, addig a védőoltásokkal megelőzünk. A védőoltásoknak köszönhetően egyes megbetegedéseket ma már csak a tankönyvekből ismerhetünk, azonban ha a prevenciós szemlélet háttérbe kerül, akkor ezek a megbetegedések újra akár járványszerűen vissza fognak térni.

Ha tartasz az oltástól, tudd, az oltási reakció és az oltási szövődmény nem ugyanaz. Oltási reakció – minden olyan jelenség, ami a védőoltás beadása után normálisan előfordulhat, számítunk rá, pl: lokális bőrpír, lokális fájdalom, láz – természetes jelenség. Ritkán súlyos, nem kívánatos esemény, azaz oltási szövődmény fordulhat elő a védőoltás beadását követően, az anaphylaxiás (súlyos allergiás) reakció. Ez bármely injekció beadása után, gyógyszer bevételét követően vagy egyes ételek (pl. mogyoró) fogyasztása után is bekövetkezhet az adott anyagra allergiás reakcióval válaszoló szervezetben.

Amennyiben ettől való félelmed gátol az oltás felvételében, azt mérlegeld, hogy mikor teszed ki magad nagyobb veszélynek.
– Ha a legyengített kórokozóval találkozik a szervezeted az oltás formájában?
– Ha magával a vírussal?
Mit gondolsz, ha a legyengített kórokozóra rosszul reagál a szervezeted, akkor hogy reagálna a vírusra? A pandémia első hullámának általános tapasztalatai alapján az egészséges fiatalok úgy gondolják, hogy ők teljesen védettek a vírussal szemben, ezért nem oltatják be magukat. Viszont az új törzsek iránt egyre fogékonyabbak a fiatalabb generációk, így a védőoltással védeniük kell önmagukat és családjukat is.

És szóljunk pár szót az egyre terjedő oltásellenességről, ami lényegében egyidős az oltásokkal. 1798-ban Edward Jenner fejlesztette ki az első vakcinaszerűséget, mikor tehenész lányok tapasztalatára lett figyelmes, akik azt állították, hogy nem lehetnek himlősek, hiszen már voltak tehénhimlősek (hasonló, kevésbé virulens változat). Ez a megfigyelés lett tesztelve és így alkotta meg az első „vakcinát”, aminek elnevezése Jenner munkásságának tiszteletére tartalmazza a „vacca”, azaz tehén szót. Természetesen már ekkor is megjelent a „vakcinaellenesség” – azt kezdték terjeszteni, hogy a vakcinától tehénné változik az ember, és kampányoltak a számtalan életet megmentő eljárás ellen. A vakcina híre azonban az akkori orvosi társadalomban már gyorsan terjedt, és a szakemberek hárították a hamis feltételezéseket – mára, hála Jennernek már megbecsülhetetlenül sok emberi élet lett megmentve úgy, hogy a betegséget nem meggyógyította, hanem megelőzte egy egyszerű hatásos eljárás által.

Járványok ma is vannak. Pár példa:
– USA: a kanyaró elleni oltás segítségével a betegséget 2000-ben az országból elimináltnak tekintették, azonban 2013-tól újra megjelent, miután külföldi beteg egyén fertőzött meg addig oltatlan amerikai polgárokat, akik 57%-a saját döntése (szülő döntése) miatt nem lett beoltva. Így 2015-ben, 12 év után a kanyaró újra megjelent.
– Románia: 2017-es eset, szintén kanyaró oltottság-arány csökkenése után (95%-ról 85%-ra) járvány ütötte fel a fejét. Ennek eredményeképpen 8000 fő fertőződött meg, illetve 32 fő, főként gyermek lelte halálát.
– Guinea & Kongó: 2016-os ebola-járvány megállítása után 1 hónapja újra felbukkant Afrikában és félő, hogy időről-időre ebolajárványok várhatóak – véget nem érő ragályra készülnek.

Magyarországon jelenleg 5 vakcinának van engedélye:
– hármat (Pfizer, Moderna, AstraZeneca) az EU engedélyezett
– kettő pedig az OGYÉI engedélyét kapta meg.
Kérjük az oltás felvételét, ha módunkban áll.
https://vakcinainfo.gov.hu/regisztracio-oltasra

Vigyázzunk egymásra!

Köszönet dr. Boldogkői Zsoltnak a szakmai támogatásért!
dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, virológus, az SZTE Orvosi Biológiai Intézetét vezető egyetemi tanára

Tájékozódást segítő linkek – szubjektív ajánló:
https://oltokozpont.hu/hu
https://www.facebook.com/zsolt.boldogkoi
https://www.webbeteg.hu/…/gyerme…/17826/vedooltas-nelkul
https://aipm.hu/hu?hu/nyitolap
https://mit-lepnel.simplecast.com/…/mit-lepnel-hahttps://www.ft.com/…/19d90308-6858-11ea-a3c9-1fe6fedcca75
https://www.webbeteg.hu/…/az-oltasellenesseg-tortenete
http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/986.html
https://www.vg.hu/…/elkepeszto-mertekben-terjed-a…/

Kiemelt kép: Photo by Anna Shvets from Pexels

A védőoltások haszna

Pin It on Pinterest