Állatvédelemben is a szemléletformálásé a jövő!

Napjainkban az állatvédelemről elmondható, hogy nem közvetlenül gazdasági vagy környezetvédelmi indíttatásúnak, sokkal inkább etikai megfontolásúnak kell lennie – erkölcsi alapokon kell álljon, különben nem működhet hatékonyan.

Ki kell mondanunk, hogy az állatok érző lények: a fájdalom, valamint a létszükségleteik kielégítéséhez szükséges tényezők hiánya számukra is nagy szenvedést okoz. Ameddig nincs szakmai állatvédelmi képzés hazánkban, addig leginkább az állatorvosok az állatvédelem letéteményesei.

Az állatok sérelmére leggyakrabban elkövetett bűncselekmény az állatkínzás, melynek tilalma 2004-ben került be az akkori Büntető Törvénykönyvbe – legsúlyosabb büntetési tétel ma három év szabadságvesztés. Azonban az állatkínzásért járó szankciók nem elég elrettentőek ahhoz, hogy az emberek leszokjanak az állatokkal szemben alkalmazott kegyetlen bánásmódról.

De van felelősségünk, mivel az állatok saját érdekérvényesítésre nem képesek (a jogalanyiság vitatott), így védelmük érdekében nekünk kell fellépnünk. Az állatvédelem számos tényező által kerülhet megítélésre, így összetett kérdésként kell kezelnünk – etikai, közegészségügyi, politikai és gazdasági kérdésként is felvetődhet. De ami leghatározottabban képes hatást gyakorolni az állatok védelmének ügyére, az ma a politika!

Az állatvédelem célja elsősorban a szándékos állatkínzás megelőzése, feltárása, kezelése. De cél, olyan alapvető elemek biztosítása, mint az állattartás során az állat jó közérzetének elérése, ami az állathigiéniát is magába foglalja – hiszen betegség esetén nem alakulhat ki “a” jó közérzet.

Biztosítani kell az elvárható állathigiéniát, ami elsősorban mentességet jelent:

  • az éhségtől, szomjúságtól;
  • fájdalomtól, betegségtől, sérülésektől;
  • félelemtől, káros stressz-hatásoktól.

Az állatvédelmi szervezetek sokszor az állatkínzásért járó szankciók szigorítását sürgetik, míg én sokkal inkább az állatokkal való együttélés szabályainak oktatására, az állattartási ismeretek alapos és szemléletes bemutatására helyezném a hangsúlyt, különösen a gyermekek esetében. Felnőtteknél is fontos a tájékoztató elbeszélgetés – sokan tapasztaljuk, hogy ha az addig rutinból cselekvő emberek pontos információval rendelkeznek az állatok viselkedéséről, és megfelelő módon közelítik meg őket, akkor számos tévhit, félreértés feloldható például a kennelben tartással, vagy az ivartalanítással kapcsolatban.

Tévhit az is, hogy nekünk embereknek kellene alkalmazkodnunk az állatok igényeihez. Viszont az ember képes tanulmányozni az állatok viselkedését, és képes változtatni a velük szemben alkalmazott bánásmódon. Fordítva ez nem lehetséges, így a megoldás mindenképpen a mi kezünkben van – épp ezért leginkább szemléletváltásra lenne szükség.

Hiszek a társadalmi és környezeti nevelés erejében, amit kiválóan lehet az állatvédelemben is alkalmazni. Hiszem, hogy az empátia és szolidaritás valahol azzal kezdődik, hogy vigyázunk a körülöttünk élő természetre, állatokra. Tudatos tervezéssel tegyük állatbaráttá társadalmunkat, környezetünket.

Oktatásban alkalmazható környezeti nevelési elemek:

  • felvilágosítás a felelős állattartásról;
  • tájékoztatás a felelős környezetkezelés elemeiről;
  • adományozás és önkéntesség népszerűsítése iskolai keretekben;
  •  praktikus állatbarát ötletek propagálása családi házaknál (darázs-garázs; béka garázs; cinkegolyó; madáretető készítés stb.)

Állatvédelem megerősítésének lehetőségei napjainkban:

  • Cél az állatvédelemben olyan a menhelyek számára ingyenesen használható jelzőrendszer kiépítése, amibe automatikusan kerülnek az állatkínzók adatai, miután jogerős elítélő határozat született ügyükben. Akit egyszer elítéltek állatkínzásért, ne fogadhasson örökbe állatot.
  • Fontos, hogy 2021. április 1-től a kedvtelésből tartott állatokkal történő kereskedés FELIR azonosító köteles tevékenységgé válik a jövőben, az állatkínzó kutyaszaporítók, illegális kisállat-kereskedők tevékenységének felszámolásáért.
  • 2021 őszén egy komplex edukációs program indul állattartóknak a NÉBIH szervezésében Gazdijogsi néven, ami gyakorlati ismeretekkel és kellő elméleti tudással ruházza fel a gondoskodó állattartókat.

Támogassuk az állatvédelemmel foglalkozó szervezeteket, állatmenhelyeket! A legtöbben nagy szeretettel várják az állatvédelem iránt elkötelezett önkéntes tagok csatlakozását, és szívesen fogadják a részükre felajánlott adó 1%-ot is!

Az állatvédelem korunkban már életérzéssé, életformává vált. Semmiképpen nem szakma – hivatás!
Nem volt ez mindig így. A hazai állatvédelem kezdeti lépései:
1820 – a Tudományos Gyűjteményben jelent meg közlemény az állatvédelemről (Angliában 1824-ben!)
1883 – Országos Állatvédő Egylet megalakítása (Hermann Ottó)
1944 – az állatvédő egyesületek Szövetsége feloszlatásra kerül.
Ettől kezdve az állatvédelem közegészségügyi gazdasági kérdés volt csupán.
A 2. világháborút követően az állatvédelem tabutéma lett, lényegében egészen a hazai rendszerváltásig.
Tegyünk érte, beszéljünk róla!

Kiemelt kép: Pexels/Snapwire

Állatvédelemben is a szemléletformálásé a jövő!

Pin It on Pinterest