A Duna, ami összeköt minket – Pest megye 8. evk.

Budapest (belváros) és a sziget települései közötti kapcsolat fejlesztése régóta magától értetődő igény, és kevés ennél nagyobb közlekedésfejlesztési adósságunk van itt, a Csepel-szigeten.

Pest megye és benne különösen a Csepel-sziget és környéke földrajzi/gazdaságföldrajzi és geopolitikai pozíciói egészen kiválóak:

  • Az országos térszerkezetben betöltött stratégiai helyzete (az ország két fontos területének Dunával határolt metszéspontjában fekszik) és jelentősége egyértelmű.
  • Gazdasági ereje, komplex természeti, fizikai és humán adottságai, valamint az erre épülő szolgáltatások és ipar erőteljes koncentrációja miatt megkerülhetetlen tényezője a hazai gazdaság növekedésének.

Elmondhatjuk, hogy a Csepel-szigetet sokszínűség jellemzi minden szempontból (természeti, földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális):

  • fontos a főváros közelsége;
  • meghatározó megyénk centrális szerepe, amit az M0 körgyűrű jelenléte felerősít;
  • a Duna-part adta kikapcsolódási lehetőségek;
  • a jellegzetes kisvárosokkal átszőtt szigeti lét

mind-mind nagy fejlődési potenciált hordoznak, ugyanakkor számos megoldandó problémát is jelentenek. Talán legfájóbb mindannyiunk számára a közlekedés.

Tegyük élhetőbbé, ugyanakkor versenyképesebbé városainkat! Csökkentsük a választókerületünk közlekedési leterheltségét úgy, hogy közben erősítjük gazdasági versenyképességét – ez a feladat. És itt beszéljünk a Duna szerepéről, hiszen olyan kiaknázatlan térszervező erő, amely gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködéseket hívhat életre – így jelentős meghatározó elem választókerületünk fejlődése szempontjából. Gondolkodjunk közösen, mert tudatos, összehangolt fejlesztések generálásával lendíthető a Duna hajózási, üzleti, kulturális szerepe. Fejlesztésre váró területek:

  • kikötő-hajópark-hajózhatóság-csónakházak,
  • sportcélú fejlesztések, sport célú egyesületekkel összhangban (programjaik támogatása),
  • horgászturizmus feltételeinek javítása,
  • a Dunához köthető vendéglátó ipari létesítmények fejlesztése,
  • konkrét területi egységek fejlesztése (pl: Érd-Százhalombatta térség, RSD),
  • a Duna természeti örökségünk is, így a vizes élőhelyek bemutatása; ökológiai szolgáltatások erősítésének lehetőségeit is fel kell tárni!

Mi, itt élők tudjuk, hogy a Duna és a közúti közlekedés kapcsolata a hidak hiánya miatt ennyire nehézkes. Fontos feladat így a gazdasági, infrastrukturális fejlesztések összehangolása és a természeti erőforrások védelme/fenntartható hasznosítása mellett a személyszállítás feltételeinek kidolgozása. Emellett érinteni kell a kerékpáros és gyalogos közlekedési pontok fejlesztését is és a tömegközlekedéshez kapcsolódó közlekedési infrastruktúrák komplex újragondolását (parkolási lehetőségek-akár P+R, tömegközlekedési hálózatokhoz való kapcsolódás)

Érdekes a 21. században, hogy a Duna minket érintő szakaszán közösségi szolgáltatásokat csak kereszt irányban bonyolít (kompközlekedés), ami a települések közötti kapcsolatok esetében markáns akadályt jelent (M0 autópálya határolta térségen kívül a megyében nincs Duna híd). Mindezek mellett a Duna jövőjének vizsgálatakor a sport, a szabadidő, a turisztikai fejlesztési potenciált is sokkal komolyabban kellene végre venni.

Végül fontosnak tartom kiemelni, hogy a Duna elsődleges funkciója továbbra is ökológiai, és kizárólag olyan fejlesztéseket támogatok, amelyek a környezetvédelmi szempontok maradéktalan érvényesítése mellett bonyolíthatók!

Az én megközelítésem az, hogy legyen a Duna-térsége egy élhető, de folyamatosan fejlődő közeg.

Kiemelt kép: Takács Zoltán Photography

A Duna, ami összeköt minket – Pest megye 8. evk.

Pin It on Pinterest