Villáminterjú: Elek-Ágh Állatmenhely (Tököl) – 18.

Az állatvédelem talán lassan kiemelt szerepet kap a hazai közbeszédben. Ami pár éve még nem kapott kellő hangsúlyt, az ma átüti a tömegek ingerküszöbét. Egy-egy állatkínzásról szóló hír kapcsán egyre erősebb a felháborodás.

A társadalom problémára való érzékenyítése talán épp időszerű, mert mintha lenne nyitottság, befogadókészség. Remélem, jól érzékelem…

A tököli Elek-Ágh Állatmenhely Alapítvány kuratóriumi tagjaival beszélgettem a koronavírus járvány kapcsán megváltozott napi ügymenetről, a látogatási ritmus változásáról, az új köntösbe csomagolt nehézségekről és a bizalomra okot adó jövőképről, aminek hatására az állatvédelem helye, szerepe eljuthat a megfelelő érdekérvényesítés szintjére – hogy végre gyakorolhassuk a kiszolgáltatottak megsegítésének parancsát.

Mi a legfőbb hitvallásotok, amiben összegezni lehetne a kutyás léttel kapcsolatban kikristályosodott tapasztalataitokat?

A kutya mindig családtag. Minden családhoz passzol egy kutyatárs, csak meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy egymásra találjanak – néha sokáig tart, de több csodás egymásra találás is volt már, legnagyobb örömünkre.

A 2020. márciusában váratlanul életbe lépett korlátozások hogyan érintették a menhelyet?

Sajnos azonnal megéreztük, hiszen a környékbeli rendezvények leálltak, ahol pár gazdikeresővel mi is jelen szoktunk lenni – így ez az adománygyűjtő lehetőség teljesen eltűnt a menhely életéből. Eleinte mindenki kivárt, a látogatók is elmaradtak, de ez nem tartott sokáig, hamar felfedezték a kutyasétáltatásban a kikapcsolódási lehetőséget és ezen a téren ma már nagyon jól állunk. Akkor az is elmondható, hogy az örökbe adás is zavartalanul folytatódik?

Pár hónapos leállás, majd lassú nyitási tendencia mellett szépen visszaálltunk. Ma már az egészségügyi előírások betartásával zajlik a kiválasztás, sétáltatás, örökbe adás, akár gazdisodás. Minden esetben többkörös ismerkedés a protokoll, minek során alapos átbeszélésre kerül a leendő gazdi igénye, körülményei, életformája. Ha a fotó alapján kiválasztott kutyus egyértelműen nem passzol a család életviteléhez, akkor ajánlunk egy olyan kutyust, aki viszont igen. Sokszor ezekből az ajánlásokból lesznek a legnagyobb „szerelmek”.

Tököl és a környék lakói jönnek látogatni leginkább, vagy ez ennél jóval összetettebb?

Elsősorban a környékről, a Csepel-szigetről, és mondjuk Pest megyéből keresnek minket – ez körülbelül 80%-ot fed le az érdeklődői körből. De az internet korában sokan szeretnek bele 1-1 kutyusról feltöltött videóba, fotóba és utaznak el hozzánk nagyobb távolságokból, hogy megismerhessék a kiválasztottat.

A menhely vezetője Ágh Kálmánné, Marica, aki 25 éve vezeti a menedéket, így kellő tapasztalattal rendelkezik az örökbe fogadni vágyók hozzáállásával kapcsolatban.

Elmondható, hogy egyre tudatosabbak a gazdijelöltek, egyre többen érkeznek alaposan felkészülve, utána olvasva a kutyatartás szabályainak, törvényszerűségeinek?

Valóban van ilyen tendencia. Érdekes jelenség, hogy kifejezetten a gyermekek iskolai, állatvédelmi program keretében megélt pozitív impulzusa miatt keresnek fel minket a családok. Ma már egyértelmű a célirányos, szakmai tájékoztatás erősödő szemléletformáló szerepe az állatvédelem hazai erősödésében. Amikor a gyermek találkozik a kutyanevelés szépségével, akkor kinyílik számára egy új világ, amit szeretne megélni – a felelősség és szeretet világa.

Ritkán fordul elő, de néha alkalmatlanság miatt el kell utasítsuk a jelentkező családot. Ez akkor fordul elő, ha az előszűrésen egyértelművé válik, hogy az örökbe fogadni vágyók nem érzik át ennek az életre szóló döntésnek a súlyát. A sok éves tapasztalat segít feltárni az ilyen eseteket – ennek is köszönhető, hogy nálunk elenyésző a visszahozott kutyusok száma.

Ha mégis visszakerül egy védencetek, annak mi áll a hátterében?

Minden kutyusunk esetében utánkövetés van – tudunk róluk. Sajnos néha előfordul, hogy a gazdi halálesete kapcsán kapunk hírt egyik védencünkről, általában akkor is csak az újragazdisodásban kell segítenünk. Sajnos minden előszűrés ellenére is előfordul, hogy a várva várt kis kedvenc megnő, vagy megunják, nem foglalkoznak vele és a szocializálatlan kutya már nem illik a „családi idillbe”, ezért mennie kell. Ha akad visszakerült kutyusunk, akkor nagy szeretettel vesszük körül és segítjük a helyzet feldolgozásában.

Most nem működik teljes kihasználtsággal a menhely. Hányan viszitek?

Most kb. 70 kutyus van a gondozásunkban – folyamatosan mozgásban vagyunk létszámügyileg. Ezt a létszámot 4 állandó kolléga viszi kettesével felváltva. Vannak állandó önkénteseink és pár időszakos segítőnk – mindenkire nagy szükség van. Az állatok gondozása, ellátása, élelembeszerzés, hivatalos ügyek vitele teljesen leköti mindennapjainkat. Jelenleg szűkösek a lehetőségeink, a járvány miatt is megcsappantak forrásaink, ezért nem tudunk több kutyust fogadni.

Milyen eseteitek vannak, hogyan kerül be egy védenc a menhelyre?

Egyre több a bejelentés – havonta 15-20 esetünk van. Már nem csak kóbor kutyák miatt hívnak, sokszor keresnek minket elhanyagolással kapcsolatban is. Ilyenkor ahogy tudunk kiszállunk, de fő elvünk, hogy mindig a benti kutyáink ellátása és védelme élvez prioritást. Ha van biztonsággal felszabadítható munkaerő, azonnal indulunk a befogásra. Elhanyagoláskor a konfliktuskerülő rábeszélés, és figyelemfelhívás eszközeit alkalmazzuk. Lényegében sikerrel. Az emberek legtöbbször szimplán tájékozatlanok a felelős állattartás kérdésében, nem tanulták, nem ismerik a lehetőségeket.

Miben tudja a civil társadalom segíteni munkátokat?

Várjuk szeretettel a 18 év feletti kutyaszerető önkénteseket – sokat jelent, ha oszlanak a terheink. Jogosítvánnyal rendelkező önkéntes a legnagyobb segítség nekünk, ha intézkedni kell. Elfogadjuk az adományokat – Facebook felületünkön többször jelezzük, hogy aktuálisan mi van fogyóban! De minden anyagi és tárgyi adománynak örülünk.

Ne féljünk életünk részévé tenni a menhelylátogatást, a kutyasétáltatást és az adományozást!

Nem a véleményünktől, hanem a példánktól lesz jobb hely ez a világ!

Támogasd a kiszolgáltatottakat – Ajánld adód 1%-át állatmenhelyeknek!

Kiemelt kép: saját fotó

Villáminterjú: Elek-Ágh Állatmenhely (Tököl) – 18.

Pin It on Pinterest