Egy társadalom fejlettségének fokmérője, hogy miként viszonyul az érdekeit nehezen képviselő például fogyatékkal élő polgáraihoz. A Cházár András EGYMI története és mindennapjai erről a napi szinten megélt emberségről, tudásról és odafigyelésről szólnak.

Ványi Lászlóné főigazgató asszony, Éva kísért végig az iskola épületeiben, amik az alapítás óta immár több mint 220 éve folyamatosan a gyógypedagógiai oktatást szolgálják. Kronológiailag a szakmai fejlődéstörténet főbb állomásai:
1. Cházár András tekinthető hazánkban az esélyegyenlőség úttörőjének, a fogyatékkal élők első segítőjének. Kitartásának köszönhetően
2. 1802-ben megnyithatta kapuit az első magyar gyógypedagógiai intézet Vácott, az akkor üresen álló régi püspöki palotában. Akkori nevén: Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.
3. 1878-ig az intézet az ország egyetlen iskolája, ahol hallássérült gyermekek oktatása folyt. ️
4. 1990-től CHÁZÁR ANDRÁS nevét viseli.
5. 2016-ban „Cházár András szellemi öröksége- a magyarországi gyógypedagógia/siket oktatás megteremtése” című felterjesztés alapján került a Pest Megyei Értéktárunkba.

NAPJAINK

️Az alapítás óta eltelt két évszázad alatt az intézmény sokat változott, alkalmazkodva a gyermekek és a társadalom változó szükségleteihez.
Ma már székhelyintézményből és három tagintézményből álló, több mint 500 dolgozót foglalkoztató közösség. Az itt tanuló gyermekek és fiatalok száma meghaladja az 1500 főt, közülük 52-en kollégistaként élnek az intézményben, 99 tanuló pedig szakiskolai képzésben vesz részt. A szakiskolában 6 szakma közül választhatnak a fiatalok: asztalos, kertész, szakácssegéd, családellátó, lakástextil-varró és festő képzés.

Az intézményi történet egyik fontos fordulópontja volt, amikor a hallássérült gyermekek oktatása mellett más fogyatékossággal élő gyermekek nevelése és oktatása is egyre nagyobb szerepet kapott. 2018-ban pedig megkezdődött az autizmussal élő tanulók oktatása is.

A számok mögött mindenekelőtt emberek vannak. Pedagógusok, gyógypedagógusok és segítő munkatársak, akiknek a munkája különleges figyelmet, türelmet és szakértelmet kíván. Vallják:
„Ami megnyilvánul belőlünk, azzal is nevelünk.”
Ez a gondolat különösen fontos egy ilyen közösségben. A nevelés nem csupán a kimondott szavakról és a tanórákról szól. A környezetünk harmóniája, a vizuális élmények, a rendezettség, a figyelmesség és az egymáshoz való viszonyunk mind hatással vannak a gyermekekre. A mindennapi viselkedésünkkel is mintát adunk.

Ottjártamkor sok szó esett a tanulók, gondozottak családjairól. Hihetetlen empátiával fordulnak feléjük és ahogy személyesen megtapasztaltam: mosollyal, kedvességgel, humorral.
Hangsúlyozták, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek szüleinek nem sajnálatra, hanem megértésre, elfogadásra és valódi segítségre van szükségük. Arra, hogy ne maradjanak egyedül a mindennapi feladatokkal, és legyen kihez fordulniuk akkor is, amikor az intézményi oktatáson túl kérnek támogatást.
A támogató szolgálat és a családok segítése épp ezért olyan terület, amelyre érdemes a politikának a jövőben még nagyobb figyelmet fordítania.
A Cházár András EGYMI története arra tanít bennünket, hogy az oktatás és a nevelés mindig az emberről szól. A múlt értékeinek megőrzése mellett pedig az is közös feladatunk, hogy a jelenben dolgozó szakemberek munkáját és a családok mindennapi küzdelmeit is jobban megértsük.

EURÓPA – KITEKINTÉS

Európában a XVIII. században már működtek intézetek – Párizs (1770) Lipcse (1778) Bécs (1779) Berlin (1778) – a siketnémák oktatására. Majd Cházár András utazási élményei nyomán kezdődött meg hazánkban az áldozatos szervezőmunka, melynek eredményeként 1802-ben megnyitotta kapuit iskolája Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet néven.

Az első igazgató Simon Antal volt (1802-1808), akinek „Igaz Mester” c. munkájából kiderül, hogy nagy gondot fordítottak, az írás, olvasás, valamint a mesterséges jelnyelv tanítására. Az iskola ekkor alapítványokból tartotta fenn magát, módszertanilag a bécsi mintát követte. Cházár András által indított intézmény volt az első siketeket oktató iskola Magyarországon és egyben az egész Habsburg Birodalom második ilyen intézete.

Cházár hatalmas országos gyűjtést indított a nemesség és a polgárság körében, amelyhez saját vagyonából is jelentős összeget ajánlott fel. Az ügy mellé állt I. Ferenc magyar király is, aki adománya mellett az üresen álló váci püspöki palotát jelölte ki az iskola céljára.
A mai nevén Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény jogelődje így 1802-ben nyithatta meg kapuit Vácon, Váczi Királyi Magyar Siketnéma-Intézet néven.

Bár az alapításakor (1802-ben) magát a „gyógypedagógia” kifejezést még nem használták – jóval később, a 19. és 20. század fordulóján terjedt el –, szakmatörténeti szempontból a Váczi Királyi Magyar Siketnéma-Intézet megnyitásával vette kezdetét a magyarországi INTÉZMÉNYES GYÓGYPEDAGÓGIA története.

A magyar gyógypedagógiai intézményhálózat mérföldkövei, a fogyatékossággal élő gyermekek állami, rendszerszintű nevelésével a váci mintát követve, kategóriánként bontakozott ki a 19. század folyamán:
• 1802: A hallássérültek (siketek) ellátása Vácon (az első hazai intézmény).
• 1825: A látássérültek (vakok) oktatása indult el, miután Beethoven barátja, Szerdahelyi József megalapítja a Vakok Intézetét Pesten.
• 1875: Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek nevelése kezdődött a Frim Jakab alapította rákospalotai intézetben.
• 1891: Megnyílt az első hazai beszédjavító (logopédiai) intézet Aradon.
• 1900: a váci iskola elsőségét és tekintélyét mutatja az is, hogy a nemzetközileg elismert magyar gyógypedagógus-képzés is itt indult el.

VÉGEZETÜL
Cházár Andrásnak, intézményének és úttörő gondolkodású pedagógusainak elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a századforduló után a mai és a történelmi Magyarország területén sorra nyitották meg a siketek tanintézeteit.
Neki is köszönhető, hogy a mai napig nemzetközileg is elismert a magyar gyógypedagógia.

Köszönöm főigazgató asszonynak, hogy bepillantást nyerhettem az iskola mindennapjaiba és érezhettem a megélt gyógypedagógusi hitvallásuk diákokra sugárzó hatását, eredményét.