Pest megye közel 500 közoktatási intézményében is elindult a tanév. A gyermekközpontú politikai gondolkodás fókuszában ilyenkor az értük való aggódás, a számukra minél élhetőbb jövő kutatása áll a jelen feladatainak kijelölésével.
A megyei politizálásban is vannak “fiatalos” találkozási felületek, hiszen vannak értéktári vetélkedők, ahogyan van fotópályázatunk, továbbá van lehetőség a történelmi Megyeháza bejárására. A nyáriszünet utolsó napján épp ezért nyitottuk meg a Pest megyei diákok egy értékek iránt érdeklődő csoportjának a kapukat, hogy az ódon falak között sétálva erősödjön a fiatalokban a megyei identitás. Kérdéseiket hallgatva hatványozottan érzem mekkora a felelőssége a politikának. Felelősök vagyunk azért, ahogyan politizálunk, hiszen a politikában a társadalom lélektana köszön vissza. Ha nincs párbeszéd, ha nincsenek együttműködések, kompromisszumokat igénylő koalíciók, a leuraló győztes mentalitás szivárog le a társadalom minden szintjére.
Hiszem, hogy a politikánkon át kell szűrődjön, hogy jövőfókuszú. És társadalmunk, ha idővel is, de a win-win megoldásokban érdekelt.
A fiataloknak azt kell tanítanunk:
- hogy az ellentétek nem ellentmondások, hanem kiegészítések;
- hogy az ember legnagyobb hatalma és tehetsége a döntéseiben, választásaiban rejlik, és választható a partnerség, a korrektség és jószándékú cselekvés sokszor macerás/rögösebb útja;
- hogy azzal kell foglalkozni, ami felfelé emel – hátra kell hagyni, ami lefelé húz;
- hogy nem kell mindig beszélni. El kell néha időről-időre csendesedni, hogy szólhasson hozzánk a változó világ;
- hogy bár igaz: hogy a politika és sport a győzteseké, de a pedagógiában és a művészetben ez másként van (Esterházy után szabadon );
- hogy nem kinevetni kell a másként gondolkodót, hanem próbálni megérteni;
- hogy kalapács-mentalitással egy kis rést sem lehet helyrehozni.
Az ország vezetői, a szülők és politikusok feladata àtadni a nyitottságot, a partnerséget mint alapattitűdöt és a gesztusok súlyát a politikában, de személyközi viszonyainkban egyaránt. Pedagógus hivatástudatú politikusként számomra ezek az irányadó elvek.
A politika már megtanított a társadalmi folyamatokat összetetten látni, a szülői megélés és pedagógia pedig melléteszi a felelősséget ahhoz, amit megmutatok ebből. Elkövetkező éveink, évtizedeink a közös tanulásról fognak szólni. Válaszokat kell találnunk számos új kihívásra. Rajongás helyett pedig terjedjen a polgári gondolkodás attitűdje. Ezen szellemben indul az új tanév