Pest megye nemzetiségi szempontból Magyarország egyik legegyedibb és legváltozatosabb térsége. Ebben egyaránt szerepet játszanak a történelmi betelepülések, a főváros közelsége és az elmúlt évtizedek népességmozgásai. A 2022-es népszámlálási adatok alapján a Magyarországon törvényileg elismert mind a 13 nemzetiség tagjai jelen vannak a megyében.
A nagyobb és történelmileg is jelentős közösségek közé tartoznak a németek (különösen a Pilisben és a Buda környéki településeken, például Pilisvörösváron és Budakeszin), a roma közösségek (Pest megye számos településén), a szlovákok (például Pilisszentkereszten), valamint a szerbek, akiknek többek között Szentendrén és a környező településeken vannak erős történelmi gyökereik.
A megyében ugyanakkor bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, román, ruszin, szlovén és ukrán közösségek is élnek. Közülük több nemzetiség számos Pest megyei településen saját települési nemzetiségi önkormányzatot működtet. A 2024-es nemzetiségi önkormányzati választásokon például görög települési választást tartottak Budaörsön, Érden, Szentendrén, Szigetszentmiklóson és Vácon, Szigetszentmiklóson pedig ukrán nemzetiségi önkormányzati választást is rendeztek.
Magyarországon 13, törvényben elismert honos nemzetiség él:
- Bolgár
- Görög
- Horvát
- Lengyel
- Német
- Örmény
- Roma
- Román
- Ruszin
- Szerb
- Szlovák
- Szlovén
- Ukrán
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint nemzetiségnek az a Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport minősül, amely az ország lakosságán belül számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, valamint tagjai olyan összetartozás-tudatról tesznek bizonyságot, amely közösségük értékeinek megőrzésére és érdekeinek képviseletére irányul.
A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint a 13 elismert hazai nemzetiség közül a roma és a német közösség a legnépesebb. A nemzetiségi kötődésre vonatkozó adatszolgáltatás a népszámlálás során önkéntes volt.
A nemzetiségek egyéni és közösségi jogairól, a nemzetiségi önkormányzatok működéséről, valamint az anyanyelvhasználat, a kultúra ápolása és a nemzetiségi oktatás feltételeiről a fent említett 2011. évi CLXXIX. törvény részletesen rendelkezik.