Idén ünnepli 35. születésnapját a százhalombattai Sérültekért Alapítvány. Ennek, valamint a június 11-én lezajlott Aranyszív Ünnepnek az apropóján beszélgettem Baranyi Pálné Erzsikével, az alapítvány megálmodójával.
– Kedves Erzsike, szívből gratulálok a kerek évfordulóhoz és a csodálatos ünnepséghez! Milyen volt az idei díjátadó és rendezvény?
– Köszönöm szépen! Idén már a 23. ilyen jeles alkalomra gyűlhettek össze a vendégeink, ami egyfajta féléves záróeseménynek is tekinthető. Nagyon kedves szokás nálunk ezen a családias hangulatú eseményen, hogy az ellátott fiatalok kísérik be a vendégeket, körbevezetik őket a műhelyekben, ételeket, italokat kínálnak, búcsúzáskor pedig ki is kísérik a látogatókat. Az eseményen részt vett a városvezetés több tagja, és finom ebéddel, süteménnyel vendégeltük meg a meghívottakat.
– Úgy tudom, idén is átadtátok az Aranyszív Díjat és más elismeréseket is. Kik lettek a díjazottak?
– Igen, az Aranyszív Díjat idén Szalainé Gedrus Erzsébet munkatársunk vehette át, aki 27 éve segíti az oktatómunkát a szövőműhelyben, és akinek vezetésével még énekkar is szerveződött. A munkatársak és ellátottak titkos szavazatai alapján kiosztottuk az Aranyszív Plakettet is, amit egy-egy férfi és hölgy foglalkoztatott kaphat meg; ezt idén Egyed Valéria és Morovics László érdemelte ki. Ők mindketten jelentős részt vállaltak egy 200 darabos kosárrendelés teljesítésében. Ezen felül a nappali ellátásban lévő fiatalok közül Kóródi Patrik és Szenczi Dominik részesült ajándékcsomagban a féléves munkavégzésükért, a legtöbb boldog pillanatot hozó kollégának járó Boldogság Kék Madara elismerést pedig Skobrákné Horváth Erika vehette át.
– Fantasztikus ez az összetartás! Jelenleg mekkora közösséggel működik az alapítvány és mik a fő céljaitok?
– Jelenleg 29 fogyatékkal élő személy nappali ellátására van működési engedélye intézményünknek. Célunk, hogy az intézményen belül megfelelő körülmények között biztosítsuk a képességek, készségek fejlesztését, és segítsünk a kulturált életforma kialakításában, valamint abban, hogy a sérült emberek teljes életet élhessenek. Komoly egyéni fejlesztések folynak nálunk, amelyek többek között a képzelet és emlékezet fejlesztésére, a vizuális és auditív figyelem erősítésére, a kommunikációs és szociális képességek fejlesztésére, a konfliktusok kezelésére és egymás segítésére koncentrálnak. Mindehhez a pénzügyi hátteret és menedzsmentet Kőrösi Tamásné Edit biztosítja, aki nélkül elképzelhetetlen az alapítványi munka.
– Nemcsak fejlesztés, hanem komoly alkotómunka és foglalkoztatás is zajlik nálatok, sőt, a piacra is termeltek. Hogy kell ezt elképzelni?
– A foglalkoztatásban jelenleg 10 fő dolgozik, fő tevékenységeik a kosárfonás, szőnyegszövés és ajándéktárgy készítés. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a szervezet már öt cégnek végez hat féle bedolgozói munkát. A Toyo Seat Kft. részére például rugóra zajcsökkentő műanyagot rögzítünk, a Foldatoy Kft. számára pedig oktatókártya csomagokat állítunk össze. Kézműves termékeink országszerte ismertek, Budapest belvárosában, a „Csendes a Pesti Szatócs” üzletben folyamatosan megvásárolhatók, de értékesítünk cégeknél (pl. MOL) és különböző vásárokon is. Ez a fajta munka elősegíti a felkészülést a nyílt munkaerő-piaci viszonyokra.
– Az értékteremtés mellett az önálló életre való nevelés is nagyon hangsúlyos. Milyen formában segítitek ezt?
– Nagy szerepe van nálunk a művészetterápiának, hiszen sok ellátottunknak gondot okoz szavakban megnyilvánulni. A tánccal, zenével és képpel történő önkifejezés során felszabadultan törhetnek felszínre az érzelmek. Emellett komoly háztartási ismereteket is oktatunk. A foglalkozásokon a fiatalok megtanulják a pénzgazdálkodást és a beszerzést, az ételek elkészítését és az egészséges táplálkozás alapjait, a ruházat rendben tartását, mosást, vasalást, a háztartási gépek használatát és a lakás karbantartását. Ezekkel az ismeretekkel sokkal önállóbbá és magabiztosabbá válnak. Intézményvezetőnk, Czeczon Zsuzsa is kiemelte az ünnepségen: örömteli, hogy a fiatalok nagyon sokat változtak és rendkívül együttműködőek lettek.
– Kedves Erzsike, példaértékű az a munka, amit az alapítvány munkatársaival és támogatóival közösen végeztek! Kívánom, hogy még nagyon sokáig folytathassátok ezt a derűs, tisztalelkű és áldozatos tevékenységet Százhalombattán!