A Pesti Megyeháza Díszterme nemcsak a megyei politika központja volt, hanem a magyar történelem meghatározó pillanatainak és szónoklatainak is helyet adott.
Ebben a teremben hangzott el 1840-ben Kossuth Lajos híres szónoklata, melyben Gróf Széchenyi Istvánt a „legnagyobb magyarnak” nevezte – egy olyan pillanat, amelyet Széchenyi a saját naplójában is megörökített.
A megyei gyűlések nyelve évszázadokon át formálódott: a kezdeti latin és a későbbi német használat után 1844 óta zajlanak kizárólag magyar nyelven a tanácskozások.
A terem különleges műtárgyat is őriz: a nemesi közadakozásból készült, 1830-as empire óra negyedóránként más hangon ütve diszkréten figyelmezteti a felszólalókat az idő múlására. A második világháborúban elpusztult csillárok helyére a régi várbéli Országház díszvilágítása került, míg a megye kék-arany zászlója és kétbojtú oroszlános címere a vármegye tekintélyét jelképezi.
Pest-Pilis-Solt vármegye 1569. december 4-i alapításának emléke előtt tisztelegve a közgyűlés ezt a napot Megyenappá nyilvánította, így a megyei kitüntetéseket minden évben ezen az ünnepi napon adják át.