A nemzeti értékek azonosítása, besorolása, gondozása az úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik, ez egy többlépcsős rendszer, és a nemzeti érték felől közelít a hungarikumok felé.
Pest Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése a 2012. októberi ülésén fogadta el a megyei értéktár létrehozásáról és a megyei értéktár bizottság megalakításáról szóló előterjesztést. Áprilisban megjelent a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról az a kormányrendelet, amely meghatározza a bizottság létrehozásának és működésének szabályait.
ÉRTÉKPIRAMIS
A települési értéktárak
A települési értéktárat a települési önkormányzatok hozhatják létre, fakultatív feladatként, kétféle módon:
– önálló települési értéktár bizottságot hoznak létre,
– delegálják a feladatot a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményre.
Tájegységi értéktár
Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös települési értéktár bizottságot is létrehozhat.
Valamely nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A tartalmi és formai követelményeket a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 6. §-a és 1. számú melléklete tartalmazza.
Megyei értéktárak
A települések helyi jelentőséget meghaladó összegyűjtött étékeit tartalmazhatja a vármegyei értéktár.
A települési önkormányzatok a gyűjteményt megküldik a megyei értéktár bizottságoknak, egyben javaslatot tesz arra, hogy mely értékek felvételét javasolja a vármegyei értéktárba.
Közreműködő feladat
Ha egy település nem él a települési értéktár kialakításának lehetőségével, abban az esetben is hárul közreműködő feladat a települési önkormányzatra. A területileg illetékes önkormányzat polgármesteréhez kell benyújtani a javaslatot a nemzeti érték vármegyei értéktárba történő felvételére, aki ezt továbbítja a megyei önkormányzathoz.
Ágazati értéktárak
A fentieken túl az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott nemzeti értékek körét, ez az ágazati értéktár, és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak.
Külhoni értéktárak
A határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt a külhoni magyarság értéktára tartalmazza, ezt a Magyar Állandó Értekezlet hozza létre, és megküldi a Hungarikum Bizottságnak.
Hungarikum Bizottság = Magyar értéktár
A Hungarikum Bizottság hozza létre a Magyar Értéktárat, amely egy következő szintje az értékpiramisnak. Itt kerülnek összesítésre és gondozásra a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értékek, a külhoni értékek adatai, továbbá a törvény erejénél fogva ezen értéktárba tartozó nemzeti értékek adatai.
Az értékpiramis csúcsán helyezkedik el a HUNGARIKUMOK GYŰJTEMÉNYE. A Magyar Értéktárban összesített és rendszerezett nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, a jogszabályban meghatározott szempontok szerint. Az egyes szakterületek tudományos és gyakorlati képviselőiből álló szakmai, ágazati szakbizottságok segítik ezt a munkát. A hungarikumok gyűjteményébe bekerülő nemzeti érték részesülhet a hungarikum tanúsító védjegyben, amely által mindenki számára egyértelművé válik a jövőben, hogy a valóságban mely értékünk kapta meg a hungarikum minősítést.
A rendszerezés kategóriái
A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-a előírja, hogy a nemzeti értékek adatait mely szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:
- agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
- egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
- épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
- ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai;
- kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai;
- nemzetiséghez kapcsolódó érték: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti hagyományainak összessége, valamint nemzetiség által épített és tárgyi örökség;
- sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység;
- természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
- turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai.
Tudtad, hogy a HUNGARORING hivatalosan is a Pest Vármegyei Értéktár részét képezi?
A mogyoródi Formula–1-es versenypálya először a Mogyoródi Települési Értéktárba került be, onnan pedig kiemelkedő sport- és kultúrtörténeti jelentősége miatt sikeresen terjesztették fel a Pest Vármegyei Értéktárba is.
A Hungaroring nemcsak a hazai autósport központja, hanem a „száguldó cirkusz” történetének is egyedülálló darabja: 1986-ban ez volt az első olyan F1-es aszfaltcsík – pálya, amely a vasfüggöny mögött épült meg. Ezzel az elismeréssel a pálya bekerült a hivatalos magyar értékpiramisba, közvetlenül a Magyar Értéktár és a Hungarikumok elé.