Kishantos a NER totális gátlástalanságát mutatja. Először kerül elő egyértelműen a megfélemlítés a NER érdekérvényesítési eszközeként. FŐBŰN kategória.
A sorozat 4. részében vonjunk tehát mérleget a 2013-as év szimbolikus ügyéről, a Kishantoson működő mintagazdaság szó szerinti beszántása kapcsán.
Először is, mi lehetett az eredeti cél? Mi és hogyan valósult meg? Mert azt ma már mindenki elismeri, hogy brutalitásában egyedülálló aljasságnak lehettünk Kishantos kapcsán szemtanúi. A földmutyik történetének egyik első és legegyértelműbb példájának tekintett ügy, az egykori kishantosi biogazdaság évtizedeken át bérelt földjeinek elvétele és beszántása.
Hol a “tiszta szándék” az ügyben?
Nincs tiszta szándék, ha a valós cél az uniós területalapú támogatások megszerzése volt – jövőt építő mezőgazdasági fejlesztés nélkül.
Ami Kishantossal történt nem volt egyedi, Kishantos csak a cinizmus csúcsa Ugyanezt megcsinálták a hortobágyi génmegőrzővel, vagy Borsodban is az Esély az Esélyteleneknek program ökogazdálkodásával. Mindenütt elvették a földeket, ahol csak tudták a nonprofit szervezetektől, akárcsak a hortobágyi, fejér megyei gazdáktól – majd haverok, strómanok lettek az új bérlők.
Gyorsan játszották át a földeket, mert közben a gazdák, régi bérlők pereket indítottak a bérleti pályázatokkal kapcsolatban és idővel ki is derült, hogy sokszor jogszabályellenes volt a pályáztatás – ha nem is itthon, akkor Strasbourgban. Ám, ha közben eladták az érintett földeket, akkor azt már nem lehet visszacsinálni. Csupán azt lehetett kutatni, hogy aki nyert, az jogosult lehetett-e a földbérletre?
“A” barbár (évekig húzódó) folyamat
– A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság 1998-ban jött létre egy német–magyar kormányközi együttműködés alapján.
– 15 éven át, kb. 400 hektáron folytatott vegyszermentes gazdálkodást a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola – röviden „Kishantos”.
– A 2013-as földbérlet-pályázatokon a gazdaság bérelt földjét elvették, csak a néhány épületből álló központi rész maradt meg.
– Bár a földhaszonbérleti szerződés 2013. október 31-én járt le, de az NFA egy évvel a szerződés lejárta előtt (2012. október 10-én) meghirdette a területek bérleti jogát 10 részletben vagyis az egységes gazdaságot már a pályázattal szétrobbantották.
– Kishantos minden területre pályázott, és megfelelt a földbérleti pályázatban felsorolt kritériumoknak. Ám nem nyertek semmit.
– Fazekas Sándor miniszter ígérete szerint az egyik 22 hektáros földdarabon biogazdálkodás oktatása a feltétel. De megjelentek a műtrágyaszóró és permetezőgépek, azóta ökológiai gazdálkodás oktatásáról szó sincs.
– A többi területre 2014. áprilisában hirdettek eredményt. A nyertesek között volt a Mező Vidék Bt. nevű építési vállalkozás; bálásruha-kereskedő; gazdálkodással addig nem foglalkozó polgármester; a pályázati feltételeket kijátszó 2900 hektáros nagygazdaság is.
Miattuk szűnt meg a nemzetközi hírnevű, közcélokat szolgáló, komoly szakmai és tudományos értéket képviselő ökológiai mintagazdaság és 15 munkahely…
– 2014. április 12-én az új bérlők 15 traktorral és az NFA-hoz leszerződött magánhadsereggel megsemmisítették Kishantos BIO és BIO SUISSE minősítésű növényeit, 117 milliós kárt okozva ezzel a biogazdaságnak.
– A kishantosiak szerint a folyamatban lévő birtokvédelmi eljárás végeredményét meg kellett volna várniuk az új bérlőknek. Ám ők nem vártak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy biztonsági céget hívott segítségül, és 2 hónappal az aratás előtt elpuszították a mintagazdaság növényeit, amit júniusban már aratni lehetett volna.
– Sőt a magyar állam szerint az akcióban bevetett őrző-védők kiszállásának költségét: 14 millió forintot és kamatait is Kishantosnak kell fizetnie, és perelt.
– 2021. november: a Kúria is Kishantosnak adott igazat.
“A” per
2014. április 12-én, a zajló birtokvédelmi perek ellenére az új bérlők “művelésbe vétel” címszóval megsemmisítették a mintagazdaság 400 ha bionövényét, ami ellen a helyszínen Kishantos munkatársai és Greenpeace aktivisták tüntettek. Az állam a pusztításra egy privát őrző-védő szolgálatot béreltek fel. Az NFK abszurd álláspontja szerint a békés tiltakozás miatt kára keletkezett, ezért a biztonsági szolgálat díját, a 14 millió forint, késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.
A 6 évig zajló abszurd per 2021. november 30-án zárult le a Kúrián, amelyben a magyar állam ugyan bukott, (első, másodfokon is), de ez sem kárpótolhatja már Kishantost.
„𝘈𝘬𝘪 𝘮𝘢́𝘳 𝘷𝘰𝘭𝘵 𝘢́𝘭𝘥𝘰𝘻𝘢𝘵𝘢 𝘪𝘨𝘢𝘻𝘴𝘢́𝘨𝘵𝘢𝘭𝘢𝘯𝘴𝘢́𝘨𝘯𝘢𝘬 𝘦́𝘴 𝘩𝘢𝘮𝘪𝘴 𝘷𝘢́𝘥𝘢𝘬𝘯𝘢𝘬, 𝘢𝘻 𝘵𝘶𝘥𝘫𝘢, 𝘮𝘪𝘭𝘺𝘦𝘯 𝘦́𝘳𝘻𝘦́𝘴 𝘩𝘰𝘴𝘴𝘻𝘶́ 𝘦́𝘷𝘦𝘬𝘦𝘵 𝘦𝘭𝘷𝘦𝘴𝘻𝘵𝘦𝘨𝘦𝘵𝘯𝘪 𝘷𝘦́𝘨𝘵𝘦𝘭𝘦𝘯 𝘣𝘪́𝘳𝘰́𝘴𝘢́𝘨𝘪 𝘱𝘦𝘳𝘦𝘬𝘣𝘦𝘯. 𝘌𝘣𝘣𝘦𝘯 𝘢 𝘱𝘦𝘳𝘣𝘦𝘯 𝘶𝘨𝘺𝘢𝘯 𝘮𝘰𝘴𝘵 𝘨𝘺𝘰̋𝘻𝘰̈𝘵𝘵 𝘢𝘻 𝘪𝘨𝘢𝘻𝘴𝘢́𝘨, 𝘦𝘻𝘦𝘬𝘦𝘵 𝘢𝘻 𝘦́𝘷𝘦𝘬𝘦𝘵 𝘮𝘢́𝘳 𝘴𝘦𝘯𝘬𝘪 𝘯𝘦𝘮 𝘢𝘥𝘫𝘢 𝘷𝘪𝘴𝘴𝘻𝘢 𝘯𝘦𝘬𝘶̈𝘯𝘬.”
A Kúria szerint tehát az NFA eljárása jogszabályellenes és jó erkölcsbe ütköző volt. Tehát aljas volt a szándék.
Szabályszegések
A kishantosiak szerint a pályáztatása során több szabályszegés is történt. Erről az akkori agrárminisztert Fazekas Sándort tájékoztatták, aki nem reagált.
A 2010-14 közötti az Orbán-kormány földprogramjai az állami földevagyont újraosztották. Ángyán József, a Fidesz akkori képviselője vaskos jelentésekben állítja, hogy nem kis családi gazdaságok jutottak állami földekhez, hanem ahogyan ő nevezi: „maffiacsaládok” jártak jól az állami földbérleti pályázatokkal.
Az Ángyán-jelentés
Az Orbán-kormány egykori agrárállamtitkára, az MTA doktora –
Ángyán József az állami földárverési adatokat elemzi. Vizsgálatai igazolják, hogy az állami földprivatizáció valójában intézményesített földrablás.
Bár a kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé, aki azt megműveli”. Ángyán szerint a helyi gazdáknak gyakran esélyük sem volt a földrabló „nagyurak” ellenében.
“Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk, a háttérben előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában hirtelen bejelentett „Földet a gazdáknak!” elnevezésű program keretében, 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, és 2016 őszén törvénnyel lezárt – kiárusítását a kormányzat részéről sok csúsztatást, mi több nyilvánvaló hazugságot tartalmazó kommunikációs kampány kísérte.”
“A” kormányzati propaganda
A félrevezető kormányzati kommunikációval szemben a helyzet = az állítólagos „földbéke” helyett:
1. A szaktárca 2020-2021-ben is azt nyilatkozta, hogy a program eredményeként 30.000 földműves szerzett átlag 2-2 db birtoktestet. Ehhez 60.000 db-ot kellett volna elárverezni…
A hivatalosan közzétett kormányzati adatok szerint a program keretében alig 9.000 db birtoktest talált gazdára…
Az Ángyán által eddig elemzett 17 megye, az elárverezett terület több mint 94%-a adatai alapján az árverési nyertesek tényleges száma 3.624 fő.
Hol a tiszta szándék?
2. De beszélnek a családi gazdaságok gyarapodásáról, mikor az Agrárcenzus 2020 adatai szerint az elmúlt 10 évben egyharmaddal, közel 120 ezerrel csökkent az agrárgazdaságok száma, és az utóbbi években családok tízezrei adták fel a gazdálkodást.
A földkérdés lehet a 21. század kulcskérdése
Ha a globálisan növekvő népesség növekvő jólét mellett egyre több élelmiszert fogyaszt, akkor a földárak nőni fognak. A magyar termőföld ára is emelkedő tendenciát mutat. Nem véletlenül használják a termőföldet befektetési formaként egyre többen. A magyar termőföldárak azonban továbbra is csak 20-30%-az európai átlagáraknak. Az állami földvagyon magánosításával az állam lemond arról a lehetőségről hosszútávon, hogy a földhasználaton keresztül be tudjon avatkozni a vidéki gazdasági-társadalmi folyamatokba.
Állami földbérlet pályázatok
Az alapprobléma, hogy legtöbbször nem is akarnak termelni az állami földpályázat nyertesei. Csupán a területalapú támogatást markolják fel, akik számára létkérdés lenne a föld, hoppon maradnak.
Az állami földbérlet-pályázatokat a „Földet a gazdáknak” jelmondattal indították, de két év alatt kiderült, több településen éppen a helyi gazdáknak nem jutott egyetlen hektár állami föld sem. Aztán az “A föld azé legyen, aki megműveli” szlogennel vezették be a nagy állami földeladást (szántók, legelők és gyümölcsösök), de a régi bérlők itt sem tudtak bérletet hosszabbítani.
Elmondható, hogy a rendszerváltás után a magyar vidéken 1,5 millió ember veszítette el a munkahelyét, és máig nem tudni, mitől lenne nekik megint munkájuk.
Kimondható, hogy
– az állami hitelből megvásárolt állami földekkel csak az állam NEM jár jól.
– olyan vagyonelemétől válik meg az állam, ami hosszútávon egyre értékesebb lesz.
– a földhöz jutók ellenben nagyon jól járnak, hiszen csak az uniós területalapú támogatásból hektáronként 68 ezer forintot vehettek fel a gazdálkodók.
– az állami földek eladásának a nyertesei a legnagyobb földtulajdonosok, a ún. zöldbárók lehetnek, mert hiába korlátozta a kormányzat az egy fő által birtokolható föld nagyságát 300 hektárban (a haszonbérletekkel együtt 1200 hektárban), mert a valóságban tovább folyik a birtokkoncentráció.
Kijátszható a törvény által 1 fő számára előírt földtulajdonlási limit.
Pár évtizeden belül a földtulajdon kérdése az egyik legfontosabb politikai kérdés lehet.
Emberi drámák
2016-ban azon a napon halt meg Bolye Ferenc, Kishantos egyik megálmodója és vezetője, az ökológiai gazdálkodás, a fenntartható vidékfejlesztés egyik legnagyobb alakja, amikor a kishantosi gazdaság ügyét is érintő fontos döntés született a Fővárosi Törvényszéken. Bolye Ferenc az után kapott a szívéhez, hogy elszavalta kedvenc versét:
“Könnyü bánni külső elleninkkel,
Ha kivesznek e belső bitangok…
Félre most, lant… futok a toronyba,
Megkondítom azt a vészharangot!”
Bolye Ferenc drámája a mi drámánk is.
MÉGSEM adja fel Kishantos
A kishantosi biogazdaság éves árbevételének legnagyobb tételét (150 millió forint) a föld nélkül elveszítették, de egy pillanatra sem fordult meg a fejükben, hogy feladják. A megmaradt épületben folytatják a népfőiskolai oktatást, kiadják lakodalmakra, konferenciákra, a hozzá tartozó majorsági épületben pedig szálláshelyeket alakítottak ki. A mindössze egyhektárnyi megmaradt kertben termelt zöldséget a székesfehérvári vagy a dunaújvárosi piacra viszik. Azt mondja, Kishantos sorsát az igazságszolgáltatásra bízták.
Konklúzió
2010-től tehát:
„Ki lehetett nézni az országban bárhol földterületeket, majd egy legalább 3 éve 20 km-en belül működő mezőgazdasági főprofilú – akár alvó vagy bedőlt – céget legalább 25 % tulajdonrésszel megszerezve, annak bármilyen foglalkozású és lakhelyű tulajdonosaként felkerülve a földművesek árverésre jogosító listájára, a cég székhelyén vagy telephelyén »helyi földművessé« válva, el lehetett vinni a földet az adott településen élő, ténylegesen ott gazdálkodó családok elől.
Minderről a közvélemény persze mit sem tud, a kormányzati kommunikáció erről mélyen hallgat, így ez a földforgalmi törvényben kódolt arcátlan szabályozás a közvélemény tökéletes megtévesztésének – a kormányzati propaganda által tudatosan fel is használt – lehetőségét kínálja.”
Ángyán-jelentés
Az Egységes Ellenzék programjában benne van a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa titulus visszaállítása, hogy egyértelműsítsük, hogy ez prioritás!
A Fidesz által elindított és végigvitt spekulációs célú földhalmozáshoz hozzá kell nyúlni. Bár nem önmagában a nagy gazdaságok jelentik a problémát, hiszen az új előírásokhoz a nagy, tőkeerős, jobb technológiájú cégek tudnak alkalmazkodni, a kisebbek tönkremennek.
A rossz technológiákat kell visszafogni, a támogatási rendszert átalakítani, és a kisebb gazdaságoknak adni forrást, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni.
Tudásalapú, EU-s és környezetvédelmi előírásokat betartó mezőgazdaságra van szükség.
2022 áprilisában lesz esély szavazatoddal a normalitást támogatni.
Kormányváltás. Április 3.
Zárásképp
A Fidesz, Orbán és a NER legeslegfőbb bűne, hogy szétroncsolták a társadalom szövetét. Hamis kormányzati propagandával, vitték keresztül a magyar föld átjátszását általuk támogatott köröknek. Kisemmizve a vidéken, mezőgazdaságból élőket. Bűn.A Fidesz elmúlt 12 évének drámája, hogy a fejekben és szívekben okozott kár súlya szinte felfoghatatlan, helyrehozhatatlan pár év alatt. Generációkon átívelő, akár évtizedekig tartó következetes munka lesz felülírni az orbáni gyűlöletgeneráló kódokat és az értelmes párbeszédre nyitott társadalmat felébreszteni.
Mit várok tőletek, civilektől?
Légy tudatos állampolgár! Írd össze a TE szubjektív 12 ügyet tartalmazó listádat.
Szánj pár percet arra, hogy végiggondold miről is szavazunk 2022 áprilisában!
Köszönöm,
Teodóra